Természetkalendárium
Január nálunk a leghidegebb hónap, erősen lecsökken ilyenkor a hőmérséklet. Hideg van. Ám enyhül a fagy harapása, ha hull a hó. Fehér takaró borítja az erdőt-mezőt, védi a vetést a fagytól. Sok gyerek várt már erre a téli szünetben. Lehet szánkázni, síelni. De mi is ez a csodálatos képződmény a természetben? S vajon az állatok is örülnek neki?
Decemberben beköszönt az új évszak, a tél. A hónap elején néha még egészen enyhe az időjárás, máskor meg kemény fagyok jönnek, jeges északi szél zörgeti a kopár ágakat. Befagynak a patakok, a tavak, s karácsonyra akár fehérbe öltözik erdő-mező. A zord időben az állatok elbújnak, keveset mozognak. Védik magukat a szél és a hideg támadása ellen.
Novemberben üres és csöndes a határ. A termést a földekről betakarították, kopaszok a fák, csak a sárba ragadt falevek árulkodnak a tarka őszi ruhájukról. A költöző madarak mind elmentek. A télre készülő állatok már feltöltötték raktáraikat. Néha egész nap sűrűn szitál a köd, s ettől még nagyobb és titokzatosabb a csönd. Mindenki a télre vár!
Amikor októberben éjszaka megcsípi a dér a fákat, reggelre vastagon terítve az aljuk a sok színes falevéllel. Bizony, ez már az ősz! Délutánra még felmelegedhet a levegő, de néha egész napra beborul, és szomorúan pereg az őszi eső. Lassan elcsendesedik a határ, vége felé közeledik a nagy madárvonulás. A fák pazar tarkaságukkal azonban októberben kápráztatják el igazán a hétvégi természetjárókat.
Még tart a nyár, némelyik nap még kánikulai forrósság van, ám szeptemberben már az ősz is megérkezik. A fák elkezdik hullatni a lombjukat. Ugyan még csak egyesével peregnek a sárgára, barnára, vörösre színesedett levelek, de hamarosan tömegével hullnak majd alá, és betemetik az erdő talaját. Lassan pihenőre készül a természet.
Az előrejelzések szerint 2016-ban is forró lesz a nyár. Kánikula idején a hajnali és az alkonyati órák a legszebbek és persze a legkellemesebbek. A nap már négy óra előtt felkel, és este csak nyolc óra körül bukik alá a nyugati égbolton. A forró déli órákban az állatok többsége pihen, keveset mozog, elrejtőzik valamilyen hűvösebb helyen.
A madárvonulás ugyan csak májusban ér véget, de a korán érkező madarak vagy a nálunk telelők tavasz végén már költenek. Sőt! Némelyik már a fiókáit nevelgeti, repülni tanítgatja olyankor, amikor az utolsó költözők megjelennek. A nyár eleje erdőn-mezőn már az utódokról szól. A sárgarigó, a kékvércse, a gébics a legkésőbb érkezők. Akkor kezdenek a fészekrakáshoz, amikor a többiek már a fiókáikkal vannak elfoglalva.
Április a fészekrakás ideje a madárvilágban. Az udvarlás, párválasztás ekkorra lassan befejeződik, ideje hozzálátni az otthon megépítésnek, ahol biztonságban kikölthetők a fiókák. Némelyik madár mestere a fészekrakásnak, más csak ügyeskedni próbál, de végül mindegyik megtalálja a módját, hogy a tojásait jó helyre rakja, s a fiókáit felnevelhesse.
Márciusban már megérkezik, de még törékeny a tavasz. Még bármelyik nap jöhet erős lehűlés, havazhat, erős szél rázhatja meg az éppen sarjadó erdő gyenge hajtásait. De Tavasz Tündér mindenre gondol, és az elsőkként útjára bocsátott hírvivőit a váratlan fordulatokra is felkészíti. Némelyiküket, amelyek igazán kedvezőtlen körülmények közé készülnek, még bundával is betakarja.
Február az utolsó téli hónap. Némelyik évben ilyenkor még kemény hideg van. De a hó- és jégtakaró alatt is februárban már készülődik a tavasz. A madarak és az állatok sem maradnak el a készülődésben. Egynémelyik annyira iparkodik, hogy már tél közepén, januárban hozzálát a párkereséshez és udvarláshoz. Az emberek a természetben élő állatok és madarak viselkedéséből következtetni szoktak arra, hogy mikor érkezik meg a kikelet.
9. oldal / 14