Nagyvárosi mesék
Misi már nagyon várta az őszt, és nemcsak a sapka miatt, ami a hidegre forduló napokban eltakarja majd a világító vörös haját. Az őszi óraátállítás óta délutánonként, ahogy kilépett az iskolából, már sötétedett, és a párás, ködös, esőszitálós időben még az unalomig ismert utcák is izgalmas helyszínekké váltak.
Misi reggel iskolába ment. Ha valaki megkérdezte volna tőle, elmondta volna, hogy ő igazából szeret iskolába járni, de sokkal jobban szeretne láthatatlan lenni. Vagy legalább egy kicsit kevésbé látható, nem ennyire feltűnő.
Hol volt, hol nem volt, ott, ahol a nagy folyó ezüst kígyóként tekereg a három hegy lábánál, épült egy város. Nem egy nap alatt persze, hiszen Rómát sem egy nap alatt építették.



