Természetkalendárium
Novemberben reggelente gyakran sűrű köd üli meg a tájat. Szitáló esőbe burkolóznak a fák, a nádas. Ám amikor felszáll a pára, sok érdekes megfigyelésben lehet része a természetjárónak. A vonuló madarak ugyan már valahol délen járnak, de itt vannak a téli vendégek. A vizek partján ugyanígy fenyegető veszélyt jelenthetnek a hideg elől még el nem bújt pókokra, rovarokra, halakra és békákra, mint nyáron az itt költő társaik.
Október a legszínesebb hónap az esztendőben. Tarka lombruhába öltöznek a fák. Mielőtt elhullatnák a levelüket a téli pihenő előtt, előbb még sárgára, vörösre, lilára festik őket. A parkban sokféle fa nő, és ilyenkor mindegyik más színűre váltja a lombozatát. Micsoda varázslat! Készülődés a télre. De nemcsak a fák és a bokrok életében történnek nagy változások ősszel.
Forró volt az idei nyár, a nap barnára sütött benne minden vakációzó gyereket. Augusztus az utolsó nyári hónap, de az ősz csak fokozatosan, veszi át az uralmat a rétek, mezők, erők felett. Néha a szeptemberi, kora őszi napok is még a nyarat idézik. Olyan meleg van, hogy akár fürödni is lehet a Balatonban.
Júniusban végre itt a nyár. Némelyik nap akár már kánikulai hőség is lehet. Ilyenkor legjobb a vízparton hűsölni. Aki nyitott szemmel jár a folyók, tavak partján, megfigyelheti, milyen sokféle kagylót, csigát sodor partra a víz. Nagy élmény nyáron a tengerparton kagylót gyűjteni. Az üres kagylóhéjban is mintha a tenger zúgna. Csigalesre indulni viszont leginkább eső után érdemes.
Májusban erdőn-mezőn nagy a nyüzsgés. A későn érkező madarak fészket raknak, a korán érkezők és a nálunk telelők már a fiókák nevelésével vannak elfoglalva. Ebben a hónapban születnek az őzsuták és a szarvastehenek gidái. Kibújnak a vackukból a kisrókák, és már a rókalyuk előtt hancúroznak a meleg napon. Nyílik a sok virág, és mind arra vár, hogy beporozzák.
Áprilisban lassan mind megérkeznek a költöző madarak a telelőhelyeikrők. Szinte meg se pihennek, s máris hozzálátnak az otthonteremtéshez. Új fészkelőhelyet keresnek vagy rendbe teszik a tavaly elhagyott régit. Pedig hosszú út áll mögöttük, némelyikük óriási távolságot járt meg a téli szállása és otthona, a nyári költőhely között.
Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget – tartja a régi szólás. Valóban, március közepén, e névnapok tájékán (március 18-án, 19-én, 21-én) általában megérkezik a jó idő. Még ha olykor szeszélyes is az időjárás, reggelenként fagyos a talaj, hirtelen hózápor sötétíti el az eget, a tavasz jöttének apró jeleit már a hónap elején megfigyelhetjük. Ébredezik az erdő is.
Februárban, Zsuzsánna napján megszólal a pacsirta, legalábbis így tartja a hagyomány. 19-e körül már várjuk, figyeljük, vajon jelez-e a madár, közeledik-e a tavasz. Ha alacsonyan repül a pacsirta, a régi megfigyelések szerint akkor még hideg napokra számíthatunk, de ha felszáll a magasba és énekel, hamarosan itt a jó idő.
Amint leesik az első hó, megváltozik az állatok viselkedése a természetben. A havas, fehér tájban másként kell rejtőzködniük, mint a tarka őszi határban. Táplálékhoz is más módon jutnak, hiszen sokuk számára az is vastag takaró alá került. Hát még a hideg hogy megváltoztatja némelyiküket! A zord idő beálltával az állatok is előveszik téli ruhájukat.
Lassan megérkezik a tél. Kemény fagyokat, nagy havazásokat hoz, vagy enyhe lesz az idén? Akárhogyan is, a madarak a kertben, az állatok az erdőben a szűkös téli napokban a segítségünkre szorulnak. Némelyikük gondozása nagy szakértelmet, komoly munkát igényel. De az apróbb madarakért a kertben egy kis jóakarattal mi magunk is sokat tehetünk.
10. oldal / 14