Mesetár
Reggelente papa ébresztett. Akkorra már elkészítette a reggelit, ott várt minket az asztalon, az étkezővel kiegészített nappaliban. Kitárta a zsalukat, és hátulról láttam alakját az ablakmélyedésben. A környéket fürkészte: a tetőket és ott, egészen távol a Gare de l'Est üvegtetejét.
Részletek a Bartók (Pozsonyi mesék) című könyvből
A fából faragott királyfi szinte repdesett az örömtől, mikor megtudta, hogy Pozsonyba költöznek, mert a Mamának ott sikerült munkát találnia. Pozsony koronázó város, ahol eddig tizenkilenc koronázás zajlott: tizenegy király és nyolc királyné fejére tették itt a koronát. Ő lehetne a huszadik megkoronázott!
Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, ott, ahol a kismalacka túr, Ungon innen, Bergen túl volt egyszer egy falu, amelyet úgy hívtak, hogy Kutyaháza. Élt abban a faluban egy jóravaló öreg özvegyasszony a fiával, aki éppen csak a minap tért haza a katonáskodásból.
A majom egyszer meglátott egy szigetet az óceánban, amelyen nagyon sok gyümölcs termett, megszólította hát a kócsagot:
– Testvér, vigyél át a szigetre, hadd egyem abból a szép gyümölcsből!
Bíborka, Bársonyka és Babocska elindultak az anyukájukkal hétfő délután a Szépkislány parkba, de hiába keresték a nagylányhintákat, mindkettőnek csak a hűlt helyét találták.
A világ tetején, málnalekvárfellegek és rózsaködök között lakott az Illatok és Hangok Őrzője. Arca, akár az aszalt alma, oly édes, és éppoly ráncos is. Mosolya színtiszta muzsika. Tarka kunyhója telis-tele volt fiókokkal, melyekben a rég elfeledett illatokat és hangokat tartotta.
Ostorcsattogás és kiabálás zaja törte meg a cirkusz porondján a próba megszokott hangjait. Nagy volt a sürgés-forgás, mindenki szorgalmasan gyakorolta a számát. De nem akármilyen cirkusz volt ám ez! Az összes artista nyúl volt. A zsonglőr, a légtornász, a kötéltáncos, az erőművész, de még a kígyóbűvölő is, aki a locsolócsővel gyakorolt.
Volt egyszer tizenkét gothami ember. Elmentek halászni. Egy részük bement a vízbe, a többiek meg a szárazon maradtak. Visszaútban megszólal az egyik:
‒ Veszedelmes dolog az ilyen halászat. Adja isten, hogy egyikünk se veszett volna oda!
Volt egyszer egy király, akinek a népét három nyavalya kezdte gyötörni, búskomorságtól szenvedett, gyorsan öregedett és nem születtek gyermekei. Ki is hirdette a király, hogy annak adja a fele királyságát, aki képes megszabadítani a népét ettől a sok csapástól. A csodadoktoroktól kezdve a válogatott cigánylegényekig mindenki próbálkozott a gyógyítással, de senki nem járt sikerrel.
Hol volt, hol nem volt, a üveghegyen túl, ahol a kincskereső vakond túr, élt egy egér, Ciceró. Nagy feltaláló volt Ciceró, éjszaka tudományos munkákon rágta át magát, nappal dolgozott. Volt neki egy becsavaró és kicsavaró foga, egy drótozó és foltozó, egy fűrészelő és egy szerelő foga. Arról volt híres, hogy ő találta fel a cinciklit.
10. oldal / 17