Mesetár
A kormorán is, meg a dunnalúd is szeretett volna szert tenni jó meleg mellényre. Igen ám, de csak egyetlen ilyen pihés madárruha volt, ők meg ketten vetélkedtek érte. Egyik sem akart engedni. Félő volt azonban, hogy míg civakodnak, ez az egy is elvész, azért hát megegyeztek, azé lesz a tollmellény, aki másnap reggel korábban ébred fel, és hamarabb mutatja meg a másiknak a tengerből felkelő napot.
Takács néni már sokadszor takarította le a háza előtti kocsibeállót. Lesöpörte a havat mielőtt feldíszítette a karácsonyfát, aztán miután beüzemelte a fára való égősort, mielőtt megterítette a karácsonyi asztalt, aztán lesöpörte terítés után is, aztán mielőtt felvágta a karácsonyi bejglit, majd miután kicsiny kristálytálkákba szedte a nyáron eltett sárgabarackbefőttet.
Kukoricás Dzsanga lucaszéke
Hogy is volt, hogy nem? Szél úrfit épphogy kiengedték a zsákjából, máris kedve szottyant szalonnázni. Mangalicaszalonna akadt ugyan, de honnét vegyen hozzá bicsakot? Gondolkodott, majd belenyúlt mélyen a legközelebbi madárijesztő zsebébe.
Puszkapiszka szurtörpe
Ott lakik a bajuszban, tanyája a szakáll, rétje a borosta. Ha vicsorog, így csinál, hogy grrrr. Ha nem, akkor is.
Reggelente papa ébresztett. Akkorra már elkészítette a reggelit, ott várt minket az asztalon, az étkezővel kiegészített nappaliban. Kitárta a zsalukat, és hátulról láttam alakját az ablakmélyedésben. A környéket fürkészte: a tetőket és ott, egészen távol a Gare de l'Est üvegtetejét.
Részletek a Bartók (Pozsonyi mesék) című könyvből
A fából faragott királyfi szinte repdesett az örömtől, mikor megtudta, hogy Pozsonyba költöznek, mert a Mamának ott sikerült munkát találnia. Pozsony koronázó város, ahol eddig tizenkilenc koronázás zajlott: tizenegy király és nyolc királyné fejére tették itt a koronát. Ő lehetne a huszadik megkoronázott!
Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, ott, ahol a kismalacka túr, Ungon innen, Bergen túl volt egyszer egy falu, amelyet úgy hívtak, hogy Kutyaháza. Élt abban a faluban egy jóravaló öreg özvegyasszony a fiával, aki éppen csak a minap tért haza a katonáskodásból.
A majom egyszer meglátott egy szigetet az óceánban, amelyen nagyon sok gyümölcs termett, megszólította hát a kócsagot:
– Testvér, vigyél át a szigetre, hadd egyem abból a szép gyümölcsből!
Bíborka, Bársonyka és Babocska elindultak az anyukájukkal hétfő délután a Szépkislány parkba, de hiába keresték a nagylányhintákat, mindkettőnek csak a hűlt helyét találták.
A világ tetején, málnalekvárfellegek és rózsaködök között lakott az Illatok és Hangok Őrzője. Arca, akár az aszalt alma, oly édes, és éppoly ráncos is. Mosolya színtiszta muzsika. Tarka kunyhója telis-tele volt fiókokkal, melyekben a rég elfeledett illatokat és hangokat tartotta.
10. oldal / 18