Sorozatunk előző részében áttekintettük, hogyan mennek nagyban a dolgok, hogyan gazdálkodik egy ország, miből van pénze az államnak, és mire költ az állampolgárok érdekében.
Most megnézzük, hogy megy ez kicsiben, a családi költségvetés szintjén. A matek itt is egyszerű: az a jó, ha a bevételek és a kiadások legalább egyensúlyban vannak, de az még jobb, ha a bevétel több, mint a kiadás.
A háztartás bevételei
A családok legfontosabb bevétele általában a bér, más szóval a jövedelem. Az esetek nagy többségében ez azt jelenti, hogy apa, anya dolgoznak, amiért fizetést kapnak. A fizetés egészéből – ezt nevezzük bruttó bérnek – levonásra kerül az adó és a járulékok. A megmaradt tiszta érték a nettó bér, amit anya és apa megkap.
A bér összegét befolyásolhatják rendkívüli események, mondjuk egy betegség. Ennek idejére a munkaadó, illetve az állam úgynevezett táppénzt fizet, ami viszont jelentősen kevesebb lehet a fizetésnél. A családnak lehetnek aztán olyan bevételei is, amelyek nem munkavégzéshez kapcsolódnak. Származhat jövedelme például tulajdonból. Ha van olyan lakása a családnak, amit kiad albérlőnek, azért bérleti díjat kaphat. Tulajdonból származó jövedelem a bankban tartott pénz után járó kamat is.
A családi bevételek harmadik típusú forrásai azok a bevételek, amelyeket az állam biztosít. Ilyen a gyermeknevelés után járó támogatás, a családi pótlék. Ez a juttatás az Európai Unió összes országában létezik. Az állam biztosíthatja a különböző segélyeket is, amelyeket a rászorulók, munkanélküliek számára utalnak meghatározott ideig.
Végül lehetnek a családi költségvetésben nem rendszeres bevételek. Nagy öröm tud lenni például egy lottónyeremény vagy valamilyen nagy értékű ajándék, de ide sorolhatjuk azt is, ha valaki pénzt, értéktárgyat, esetleg házat, lakást örököl egy rokonától.
A háztartás kiadásai
Most nézzük, mire megy el a pénz. Egy családnak nagyon sokféle kiadása lehet, érdemes tehát ezeket is csoportosítani. Természetesen itt is beszélhetünk rendszeres kiadásokról és alkalmi költésekről. Nézzük először az előbbit!
A családok jövedelmének egy részét (a szegényebbeknél egy jelentős részét) az úgynevezett létszükségleti javak megvásárlása emészti fel. Ide sorolhatunk tulajdonképpen minden olyan dolgot, amit a napi, heti bevásárlás során a boltokban megveszünk. Nagyobb része ennek valószínűleg élelmiszer, de jelentős összeg lehet a háztartás fenntartására fordított egyéb kiadás is. Rendszeresen kell vásárolni például tusfürdőt, mosószert, fogkrémet, mosogatógép-tablettát, szemeteszacskót, egyszóval olyan dolgot, amiről tudjuk, hogy elfogy. Ebbe a kategóriába tartozik a ruházkodás is, hiszen sem a cipő, sem a nadrág, se a pulcsi nem tart örökké.
A következő fontos és jelentős kiadás a rezsi. Ez a fogalom régen leginkább a villanyáram, a gáz és a vezetékes víz díját jelentette, de manapság már az előbbi háromhoz hasonló nagyságrendű pénzbe kerülhet a digitális rezsi, tehát a tévé, a telefon és az internet díja is. A rezsi típusú kiadásokhoz sorolhatjuk a különböző hitelek (lakáshitel, autóhitel stb.) törlesztését is.
Rendszeres kiadás általában egy család életében a busz- vagy villamosbérlet megvásárlása, és a család autójának tankolása sem olcsó mulatság a mai világban. Persze ha van a házatokon napelem, a garázsban pedig egy villanyautó, akkor ezt a költséget jelentős befektetéssel ugyan, de hosszú ideig meg lehet úszni. További rendszeres kiadás lehet a családi költségvetésben a zeneiskolai oktatásnak, a különóráknak és mondjuk az úszástanfolyamnak a díja.
Most nézzük azokat a költségeket, amelyek ugyan a legtöbb családnál nem rendszeresek, de mégiscsak fontosak. Lehet, sőt inkább kell költeni kultúrára, mozira, színházra, koncertre, tehát művelődésre, szórakozásra. Lehet, sőt inkább kell költeni pihenésre is, nyaralásra, síelésre, kirándulásra és hasonlókra. A nem rendszeres kiadások közé sorolhatjuk iskolakezdéskor a tanszervásárlást, egy-egy betegség esetén a gyógyszerek vásárlását vagy a gyógykezelés költségeit, és az olyan nagy értékű beruházásokat, mint amilyent például egy új autó megvásárlása jelent.
Utolsóként pedig jöjjön a kiadások legrosszabbika, amikor valami hirtelen elromlik. Bedöglik a mosógép, javítani kell az autót, beázik a tető, beteg lesz a kutya. Csupa olyan költség, amivel előre nem számolunk, mégsem árt készülni rá, mert bármikor előfordulhatnak.
Az előző rész olvasásakor azt hihetted, hogy milyen nehéz dolga van azoknak, akik az állam pénzét kezelik. Most remélhetőleg világos lett, hogy a szüleidnek is sokat kell ahhoz számolgatni, hogy hónapról hónapra minden rendben menjen a háztartásban.