Ha belelapozunk Az Ezeregyéjszaka legszebb meséinek gyűjteményébe, különös világ tárul elénk. A sivatag homokjából előbukkanó városok, a csillagos ég s az emberi test titkait fürkésző tudósok, a messzi távolba utazó kereskedők és a mélyen vallásos harcosok története mind egy régi arab világról regélnek.
Ám ahogy számtalan civilizáció, az araboké is egyszerű vándor népekkel kezdődött. Erről árulkodik az arab népnév, aminek az eredeti jelentése vándorló, sivatagi ember. A szó egyben az Arab-félszigeten élők életmódjára, a pásztorkodásra is utal. Ezek az egyszerű népek később egyre nagyobb városokat alapítottak, és a középkorra olyan hatalmas birodalmat hoztak létre, amely összekötötte Ázsiát, Afrikát és Európát.
Az iszlám és a kalifák
A régi arab kultúra virágzásának kezdete szorosan egybefonódott az iszlám vallás megszületésével. Egy Mekkában élő kereskedő, Mohamed isteni kinyilatkoztatásokat kapott – így mondták azt, ha látomásában valakit megszólított az Isten –, amiket aztán tanítások, szent szövegek formájában fogalt össze egy könyvben, a Koránban. A Korán lett az általa alapított új vallás, az iszlám szent könyve. Mohamed tanításainak hamarosan sok követője akadt, s az új vallás néhány évtized alatt az egész Arab-félszigeten elterjedt, egyesítve a sokféle arab törzset. Majd a próféta halála után is tovább terjedt, és az arabok Perzsiától Észak-Afrikán át egészen a mai Spanyolországig nagy területeket hódítottak meg az iszlám számára. Hatalmas birodalmuk, az Abbászida Kalifátus legfőbb vezetői, a kalifák egyházfők és világi uralkodók is voltak egyszerre. Hatalmuk a királyokénál is nagyobb volt, hiszen a királyok vallási kérdésekben nem hozhattak döntéseket, a kalifák szava viszont minden kérdésben megkérdőjelezhetetlen volt. Sokan köztük Mohamed próféta családjától származtatták magukat. Az első kalifa, Abu Bakr például az egyik legjobb barátja és apósa volt a prófétának.
Az arab tudomány
Az arab világ központja ekkoriban Bagdad városa volt. Itt épült meg a Bölcsesség Háza, ahol tudósok sokasága fáradozott azon, hogy lefordítsa és továbbfejlessze az ókori görög, perzsa és indiai tudományokat. Az arab tudósok között sok híres orvos akadt, akik könyveket írtak a különféle betegségekről és gyógyításuk módjairól. Az egyikük, Avicenna munkái évszázadokon át Európában is alapműnek számítottak. Az arab matematikusoknak köszönhetjük a tízes számrendszert és a számokat, amelyeket ma is használunk, s nem véletlenül nevezzük őket arab számoknak. Építészeik tudásukkal gyönyörű templomokat (mecseteket), imatornyokat (minareteket) és palotákat hagytak ránk. De kiváló kereskedők és világjárók is voltak Arábia népei. Tevekaravánjaik értékes selymet, fűszereket és más egzotikus árut szállítottak Afrikából, Indiából és Kínából az arab nagyvárosok, Bagdad, Kairó és Córdoba felé.
Seherezádé meséi
Az Ezeregyéjszaka meséit Aladinról, Szindbádról, Ali Babáról és a negyven rablóról a történet szerint Seherezádé mesélte Sahriár szultánnak, minden éjjel egyet. De minden mesét csak másnap fejezett be, így kényszerítve a kíváncsi szultánt, hogy hűtlen felesége miatt ne álljon rajta is bosszút, s egy újabb napra életben hagyja őt. A meséknek köszönhetően a szultán végül megkímélte Seherezádé életét.
A birodalom széthullása
A keresztény és az iszlám világ nagy összeütközésére a keresztes háborúkban került sor. A keresztények szerették volna a Szentföldet úgymond visszaszerezni az iszlám fennhatósága alól. A küzdelem kétszáz évig tartott. Közben Jeruzsálem is hosszú időre a keresztények kezére jutott, de végül Szaladin szultán, a kiváló hadvezér, visszafoglalta a várost. Szaladint még ellenfelei is lovagias és kegyes szultánként emlegették, aki hadi sikereit is az iszlám törvényeit betartva érte el. Az arab világ legnagyobb megrázkódtatását mégsem a keresztesekkel vívott harcok váltották ki, hanem a mongolok támadása, amely nemcsak Bagdad városát pusztította el, de az Abbászida Kalifátus végnapjait is jelentette. A mongol hódítók hadjáratai az arab világon túl Kelet-Európát, benne a Magyar Királyságot is megrengették. Az iszlám vallás megjelenése átrajzolta, az arabok kereskedőhálózata ugyanakkor össze is fonta az egykori világot. A karavánok ismeretlen vidékek különleges áruit, de tudását és meséit is elhozták nekünk, európaiaknak is.