Sorozatunknak ebben a részében két olyan találmányt, felfedezést mutatunk be, amelyek közül az egyik összekapcsolta a távol élő embereket egymással, a másik pedig szó szerint életeket mentett.
Gondolj csak bele, mi lenne velünk manapság telefon nélkül? Mondjuk, ha egy nyári tábor ideje alatt nem tudnál hazatelefonálni, vagy ha bajba kerülsz, nem tudnál azonnali segítséget kérni? Ugye, hogy elképzelhetetlen? A másik találmány jelentősége talán még nagyobb, hiszen veszélyes betegségek előzhetők meg vele, és biztosítja, hogy egyszerre nem lesznek tömegesen betegek az emberek. Ez a védőoltás.
A telefon – amikor a hang messzire utazik
A telefon olyan eszköz, amely egy mikrofon segítségével képes elektromos jellé alakítani a hívó fél hangját. Ezt a jelet aztán egy hálózat továbbítja a hívott félhez, akinek a telefonkészülékében lévő hangszóró azt ismét hanggá alakítja. Így jön létre a telefonkapcsolat. Feltalálójaként általában Alexander Graham Bell nevét szokták emlegetni, de mellette még sok tudós feltaláló és üzletember kellett ahhoz, hogy megszülessen ez a világmegváltó találmány.
Elsőként érdemes Samuel Morse nevét kiemelni, akinek a távírókészüléket köszönheti az emberiség. Ez a szerkezet először volt képes elektromos jeleket, morzejeleket továbbítani. A távíró pillanatok alatt óriási népszerűségre tett szert, a távolsági kommunikáció legfontosabb eszközévé vált. A távíróvonalak behálózták Európát és Észak-Amerikát, sőt 1858-ban az első, Európát és Amerikát összekötő interkontinentális kábelt is lefektették az Atlanti-óceánon fenekén. Már ekkor felmerült, hogy az elektromos jelek mellett vagy helyett hangot is lehetne továbbítani a hálózaton.
Az olasz Antonio Meucci feltalálónak sikerült egy olyan készülékpárt megalkotnia, amely lehetővé tette a hang továbbítását. Találmányát azonban pénzügyi nehézségei miatt nem sikerült szabadalmaztatnia. Ekkor kapcsolatba lépett a legnagyobb amerikai távírótársasággal, a Western Unionnal, akik viszont alaposan átverték Meuccit. A Western Union alkalmazásában álló Alexander Graham Bell ismerte fel a találmány jelentőségét, továbbfejlesztette és szabadalmaztatta is azt. Az első mondat, ami a Bell-féle készüléken elhangzott, állítólag így szólt: „Mr. Watson, jöjjön ide, kérem!” Bell így hívta át egyik munkatársát telefonon a szomszéd irodából.
A találmány még a távírónál is sebesebben terjedt el a fejlett világban. Bekerült a háztartásokba, az utcán és nyilvános helyeken pedig gombamód elszaporodtak a telefonfülkék. Így kezdődött a távközlés modernkori története, s mára odáig fejlődött, hogy a telefon már nemcsak beszélgetésre jó, hanem fényképez, zenél, térképet mutat, és az internet segítségével végül is az egész világ elfér vele a zsebünkben.
A védőoltás – egy apró csepp, ami megvéd
A fertőző betegségektől, járványoktól való félelem és vele az egészség megvédésének igénye egyidős az emberiséggel. Már a régi korok tudósai is igyekeztek megoldásokat találni a járványok leküzdésére, megfelelő orvosi ismeretek hiányában azonban sokáig sajnos kevés sikerrel. Pedig járványokból, veszélyes betegségekből nem volt hiány a történelemben. Az ókori Athénban a hastífusz, a középkori Európában a pestis, a 19. században a kolera pusztított, az első világháború után a spanyolnátha okozott világjárványt.
A védőoltások története egy angol orvossal, Edward Jennerrel és bátor segítőjével, egy James Phipps nevű fiúval kezdődött az 1700-as évek végén. Jenner rájött, hogy a tehénhimlő nevű betegségen átesett tehenészlányok védetté váltak az emberek között terjedő fekete himlővel szemben. Ez a felismerés adta Jennernek a korszakalkotó ötletet. Merész segítőjét, James Phippset szándékosan „megfertőzte” a tehénhimlő vírusával. A tehénhimlőről köztudott volt, hogy ugyan kellemetlen tüneteket okoz, de alapvetően nem veszélyes betegség. Nem úgy a fekete himlő, amibe sokan bele is pusztultak. A fiú később elkapta a fekete himlőt is, a betegség azonban nem alakult ki nála. Jenner ezzel bizonyította, hogy a kevésbé veszélyes tehénhimlő vírussal való oltás megvéd a súlyos szövődményekkel járó fekete himlőtől. A fertőződés után ugyanis az emberi test képessé válik arra, hogy felismerje a kórokozót és hatásosan védekezzen ellene. A mai védőoltások többsége azóta is ezen az elven működik: egy gyenge vagy ártalmatlan kórokozórészletet kap a szervezet, amely így megtanulja, hogyan kell az igazi betegség ellen védekezni.
A védőoltás tehát egy jó edzés az immunrendszernek. Jenner felfedezésének köszönhetően mára sok fertőző betegség szinte eltűnt vagy legalábbis jelentősen visszaszorult világszerte. A kutatók, orvosok, biológusok pedig ma is rendíthetetlenül kutatják, hogyan lehet a ragályos, járványt okozó kórokozókat sikeresen visszaszorítani.