Manapság a világ legtermészetesebb dolga, hogy esténként minden településen van közvilágítás, és a háztartásokban van áram. Az áram segítségével működnek a háztartási gépek, a hűtő és fűtő eszközeink.
Ugyanígy természetes az is, hogy az utcák, utak képének elmaradhatatlan részei az autók, motorbiciklik és a kamionok. Pedig alig 150 évvel ezelőtt mindez még teljességgel elképzelhetetlen volt. Hogy mi hozta el a változást, mi hajtotta tovább a technikai fejlődés és a történelem kerekét? Két óriási találmány: az elektromosság és az autó, amelynek szíve a robbanómotor.
Az elektromosság
Az elektromosság mindig is jelen volt a természetben. Villámláskor például hatalmas elektromos kisülések cikáznak az égen, de a régi korok emberei még nem igazán értették, mi történik ilyenkor. Azt azonban már az ókori görögök észrevették és fel is jegyezték, hogy ha egy borostyánkövet megdörzsölnek, az apró tárgyakat magához vonzza, ami az elektromosság jele.
A nagy áttörés azonban csak sokkal később jött el. Két olasz ember, Luigi Galvani és Alessandro Volta a 18–19. század fordulóján kezdte vizsgálni a jelenséget. Egyikük, Volta réz és cink segítségével megalkotta az első akkumulátort. Kénsavba mártotta a fémszálakat, és a reakció eredményeként elektromos áram keletkezett. Majd egy dán fizikus arra jött rá, hogy szoros összefüggés van a mágnesesség és az elektromosság között. Ezt a felismerést használta fel az angol Michael Faraday, aki elektromos áramot állított elő oly módon, hogy egy huzaltekercs közelében mágneseket mozgatott. Ha úgy vesszük, ez volt az első generátor.
Kísérletező kedvű feltalálók és mesteremberek tucatjai kezdtek foglalkozni ezután az új lehetőséggel, a tudósok pedig közben feltárták és leírták az elektromosság és a mágnesesség alaptörvényeit. A német Ernst Werner von Siemens találmánya, a dinamó révén aztán – amely mozgásból elektromos áramot hozott létre – az áram termelésének gyakorlati eszköze is megszületett.
A villamos energia használatának tömeges elterjesztésében Thomas Alva Edison, korának legnagyobb feltalálója vállalt oroszlánrészt. Sok-sok kísérletezés után megalkotta a tartósan működő villanykörtét. Majd úgy gondolta, hogy a használatához szükséges elektromos áramot is el kell juttatnia a vásárlók otthonába. Így kezdte meg működését a világ első elektromos erőműve New Yorkban (1882-ben). Néhány év leforgása alatt az elektromos áram szinte teljesen kiszorította az addig népszerű gázvilágítást az otthonokból és az utcáról.
Az elektromosság használata a múlt század elején villámgyors ütemben fejlődött. Gomba módra szaporodtak a különböző nyersanyaggal (szén, kőolaj, földgáz) üzemelő erőművek, és kiépült az elektromos hálózat. Elkezdődött a természet erejének felhasználása is, hatalmas vízerőművek épültek. Újabb áttörést jelentett az atomenergia békés célú felhasználása, manapság pedig a szél- és naperőművek elterjedésével új lendületet kaptak a megújuló energiaforrások.
Az autó
Az embernek ősidők óta volt igénye arra, hogy egyik helyről eljusson a másikra. Kezdetben gyalogszerrel, aztán például lóháton, majd a kerék feltalálását követően valamilyen állati erővel, mondjuk lóval vontatott eszközön. A lovas kocsik után jöttek a gőzzel hajtott járművek. Ezek sikeresen működtek a kötött pályás vasúti és a vízi közlekedésben, de az utakon nehezek és nehezen kezelhetők voltak. A gőz helyett tehát más erőforrásra volt szükség, ami kisebb tömegű, nagyobb teljesítményű, biztonságosabb és hosszabb utak megtételére is alkalmas. Ez a találmány lett a robbanómotor (más néven belső égésű motor).
19. század elején svájci és francia feltalálók a gőz helyett éghető gázokkal működő motorokkal kísérleteztek. Az igazi áttörést a német feltalálók érték el: Nikolaus August Otto, Karl Benz, Gottlieb Daimler, Wilhelm Maybach és Rudolf Diesel a mai napig az autóipar legnagyobb alakjai közé tartoznak. Nekik köszönhetjük a négyütemű benzinmotort, a dízelmotort, és hogy ezek segítségével megalkották az első gépkocsikat.
Az autóipar és a hozzá kapcsolódó számtalan iparág robbanásszerű fejlődésnek indult ezután Európában és Észak-Amerikában. Kiépült a városokat, országokat összekötő úthálózat, óriási lökést kapott a kőolaj kitermelése, hiszen ebből készült az üzemanyag. Rohamosan szaporodtak az utak mentén az utazókat kiszolgáló benzinkutak, mellettük éttermek, szállodák épültek. Megszületett a gumiipar, hiszen az autókra gumiabroncs kellett, és még sokáig sorolhatnánk, hogy mi minden kapcsolódik az autógyártáshoz.
Kezdetben az autó még nem számított tömegterméknek, az autógyártás hajnalán ezeket a csodás járműveket kézzel készítették. Henry Fordnak és magyar főmérnökének, Galamb Józsefnek köszönhetjük, hogy megalkották a Ford T-modellt, ami a világ első futószalagon gyártott autója lett. Ez az újítás tette lehetővé a tömeges termelést. Így az autó azok számára is elérhetővé vált, akik addig nem is álmodtak róla. Az évtizedek alatt persze sokat fejlődött a technika, a gépkocsik gyorsabbak, kényelmesebbek és biztonságosabbak lettek, az autógyártás alapjai azonban máig változatlanok.
Érdekes módon ez a két találmány ma újra találkozik. Egyre több elektromos autó jár az utakon, amelyek nem robbanómotorral, hanem elektromos motorral működnek. Ezek csendesebbek, és kevésbé szennyezik a környezetet.