Az 1980-as évek első felében kiújultak és felerősödtek a feszültségek a világ két akkori legerősebb országa, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között, a politikai események pedig az olimpiai mozgalom sorsát is komolyan befolyásolták.
Az 1980-as olimpiát ráadásul éppen a Szovjetunió fővárosában, Moszkvában, míg az 1984-es játékokat az USA-beli Los Angelesben rendezték. Szerencsére az évtized végére enyhült a feszültség, így a 20. század utolsó három olimpiája már a béke és egyetértés jegyében zajlott. Lássuk, mi is történt!
A csonka olimpiák – Moszkva és Los Angeles
Az 1980-as nyári olimpiát Moszkvában mindössze 81 ország részvételével rendezték, 65 ország, köztük az Amerikai Egyesült Államok, nem vettek részt a játékokon. Sok nyugat-európai sportoló pedig az olimpiai mozgalom zászlaja alatt, és nem a saját országát képviselve indult el a versenyen. Ezek a sportolók nem vettek részt a nyitó- és a záróünnepségen sem. A jelképes lépésük oka a Szovjetunió afganisztáni háborúja elleni tiltakozás volt. (1979-ben az oroszok lerohanták és megszállták a Közép-Ázsiában található Afganisztánt, ami a nyugati világban nagy felháborodást váltott ki.)
A moszkvai csonka olimpián ezzel együtt is 36 világcsúcs született. Olyan legendás sportolók teljesítettek kiemelkedően, mint a két angol középtávfutó, Sebastian Coe és Steve Ovett vagy a két aranyérmet szerző román tornásznő, Nadia Comăneci. A magyar sportolók ismét kimagaslóan szerepeltek, 7 elsőséget szerezve az éremtáblázat 6. helyén végeztek. Birkózásban két, sportlövészetben, súlyemelésben, kajak-kenuban, szertornában és úszásban egy-egy magyar győzelem született.
A csehszlovák futballsport ugyancsak a moszkvai olimpián ünnepelhette egyik legnagyobb sikerét: a férfi fociválogatott a döntőben 1 : 0 arányban legyőzte a keletnémet válogatottat, így megszerezte az olimpiai bajnoki címet.
A Los Angeles-i olimpia fordítva volt csonka. Politikai okokból ezen a Szovjetunió és a vele szövetséges államok – így Magyarország és Csehszlovákia – nem vettek részt. Összesen 13 ország maradt távol a rendezvénytől. Elképzelhetjük, micsoda fájdalom lehetett ez azok számára, akik életük legnagyobb versenyén olyan dolog miatt nem indulhattak, amihez végső soron semmi közük nem volt.
A legnagyobb sztárja ennek az olimpiának Carl Lewis volt, aki megismételte Jesse Owens 1936-os bravúrját: 100 méteren, 200 méteren, távolugrásban és a 4 x 100 méteres váltóval is aranyérmet szerzett. Magyar siker is lett; a székelyföldi Szabó Katalin, aki román színekben versenyzett, négy (!) aranyérmet nyert a tornászversenyeken.
Szöul, Barcelona, Atlanta
1988-ban másodszor rendeztek olimpiát Ázsiában, ezúttal a dél-koreai főváros, Szöul volt a házigazda. A magyar sportolók itt is kiválóan szerepeltek, 11 aranyéremmel tértek haza. Legendás úszósikerek négy győzelemmel (Egerszegi Krisztina, Darnyi Tamás, Szabó József), kiváló szereplés öttusában férfi egyéni és csapatgyőzelemmel, két arany kajak-kenuban és egy-egy első helyezés vívásban, szertornában és birkózásban. Az aranyérmek mellé a magyarok még hat-hat ezüst- és bronzérmet is gyűjtöttek, s ismét az éremtábla elején, jelesül a 6. helyen végeztek.
A 25. nyári olimpiának Barcelona adott otthont. Sokan ezt az olimpiát tartják minden idők legjobb rendezésű világversenyének. Az előrelátó tervezés bizonyítéka, hogy a játékokra épült sportlétesítmények mindegyike a mai napig használatban van.
Csodás sportteljesítményekben itt sem volt hiány. A nemzetközi közvélemény a legendás szereplések közé sorolja többek között Egerszegi Krisztina teljesítményét, aki Barcelonában háromszor is a dobogó legfelső fokára állhatott. Férfi úszóink közül Darnyi Tamás remekelt, a 200 és a 400 méteres vegyesúszásban is győzelmet aratott. További két aranyérmet szereztek birkózóink, Repka Attila és Farkas Péter, a női kajak-kenu négyes, valamint a tornász Ónodi Henrietta, a vívó Szabó Bence és a dzsúdós Kovács Antal. Összességében ismét 11 arany, csodás teljesítmény!
A csehszlovák sportolók közül mindenképpen érdemes megemlíteni Jan Železnýt, aki a férfi gerelyhajítás döntőjében nemcsak Barcelonában, de Atlantában, sőt a 2000. évi olimpián, Sydney-ben sem talált legyőzőre.
Az újkori olimpiák 100. évfordulóján megrendezett játékok helyszínének a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az amerikai nagyvárost, Atlantát választotta. Ez a város a világ legnépszerűbb üdítőitalát gyártó amerikai cégnek is a központja. A ’96-os játékokat ezért sokan coca-cola olimpiának csúfolták. Ám az amerikai város kiváló házigazdának bizonyult. A magyar szereplés ezúttal kicsit elmaradt az előzőektől, de a megszerzett 7 aranyérem így is kiváló teljesítmény. Az úszásban három, a kajak-kenuban két elsőség mellett Kiss Balázs kalapácsvető és Kovács Kokó István ökölvívó révén örülhettünk magyar győzelemnek.
Az 1993-ban önállóvá vált Szlovákia is Atlantában ünnepelhette az ország első olimpiai aranyérmét Michal Martikán révén, aki a szlalomkenu egyes döntőjében bizonyult a legjobbnak. További címeivel egyébként ő az olimpiák történetének legsikeresebb szlalomkenusa.