Itt van az ősz, itt van újra – írta Petőfi Sándor 1848 őszén. És tényleg, októberben már nagyon érezzük, hogy vége a nyárnak, vége az igazi meleg napoknak. De a kíváncsiságunk ebben a hónapban sem lankadhat, és van is miért rácsodálkozni néhány októberi érdekességre.

 

Miért sárgulnak a falevelek?

Hová tűnik ősszel a zöld szín a falevelekből? A válasz a klorofill nevű anyagban rejlik, amely jelen van minden zöld növényben. A fák a napfény energiájával állítják elő a levegőből és a vízből a létezésükhöz szükséges tápanyagokat. Ebben a folyamatban nélkülözhetetlen a klorofill, ami zöld színű, és folyamatosan termelődik a növényben. Nyáron bőven van klorofill a levelekben, hiszen szükség van rá, sok a napsütés, a fák sok tápanyagot állítanak elő. Ősszel azonban egyre kevesebb napfényhez és vízhez jut a növény, így klorofillt se érdemes már annyit termelnie, ezért az lebomlik, eltűnik a levelekből. Előtűnnek viszont más, ott lévő anyagok, és sárga, narancssárga, barna színben pompáznak tőlük a levelek.

 

  

 

  

 

Mi a köd?

Ősszel mind gyakrabban párás, ködös a reggel. De mi is a köd? Nem más, mint víz. Ahhoz, hogy köd képződjön, két feltételnek kell teljesülnie: szükség van a hőmérséklet csökkenésére és arra, hogy a levegőben legyen elég vízpára. Amikor a levegő eléggé lehűl, a benne lévő vízpárából kicsapódik a víz és összeáll cseppekké. A kicsapódó vízcseppek olyan aprók és könnyűek, hogy lebegnek a levegőben. Ezért van az, hogy ködben átláthatatlanná válik a levegő. Tulajdonképpen nem más ez, mint egy földig érő felhő.

 

  

 

  

 

Október, azaz mustonos

Több mint kétszáz évvel ezelőtt gondolta azt sok okos ember, költők, írók, nyelvészek, hogy ideje lenne a magyar nyelvet is megújítani, bővíteni a szókincset, az idegen szavakat magyarral helyettesíteni és hasonlók. Az ügy Kazinczy Ferenc vezetésével mozgalommá fejlődött, és született is több ezer új magyar szó, amelyet ma is használunk. Alkottak azonban olyan szavakat is a buzgó nyelvújítók, amelyek végül mégis fennakadtak a rostán, nem fogadták el őket az emberek, és nem kerültek általánosan használatba. Így történt ez a hónapok átnevezésére tett kísérlettel is. Az október szó helyett például a mustonos kifejezést javasolták az ítészek. Nem nehéz kitalálni, hogy a must szót akarták a tizedik hónap nevébe beleszuszakolni, ez az újítás azonban nem honosodott meg a mindennapi nyelvhasználatban, így a második őszi hónap neve továbbra is a jó öreg október maradt.

 

     

 

Ősz, szél, papírsárkány

Bár rövidebbek a nappalok, és hűvösebb is van, októberben azért még lehet jó szabadtéri programokat tervezni. Ha kicsit fúj a szél, márpedig októberben gyakran szokott, ki lehet próbálni például a sárkányeregetést. A papírsárkány akár házilag is elkészíthető, de játékboltokban nagyon olcsón beszerezhető, és micsoda jó szórakozás az eregetése! Hogy milyen kellemes időtöltés papírsárkánnyal játszani, arra már az ókori Kínában is rájöttek. Európában a középkorban jelent meg ez a kellemes szabadidős tevékenység. Népszerűségét mutatja, hogy egy időben Franciaország fővárosában, Párizsban még rendelettel is szabályozni kellett a sárkányeregetés rendjét a közparkokban. Annyian űzték ugyanis ezt a hobbit, hogy folyamatosan összegabalyodtak a papírsárkányok zsinórjai, amiből aztán sok veszekedés lett a sárkányeregetők között a párizsi parkokban.