Természetkalendárium
Február az utolsó téli hónap. Némelyik évben ilyenkor még kemény hideg van. De a hó- és jégtakaró alatt is februárban már készülődik a tavasz. A madarak és az állatok sem maradnak el a készülődésben. Egynémelyik annyira iparkodik, hogy már tél közepén, januárban hozzálát a párkereséshez és udvarláshoz. Az emberek a természetben élő állatok és madarak viselkedéséből következtetni szoktak arra, hogy mikor érkezik meg a kikelet.
Tombol a hóvihar. Jeges szél hordja a havat. A patakot, folyót, tavat vastag jégpáncél borítja. Január a leghidegebb hónap az évben. A hideg néha rekordokat döntöget. Fázik, didereg a természet az alföldeken. Hát még a magas hegyekben! A hófedte hegyoldalakon még keményebb a tél szorítása. De hogyan élnek ilyenkor a magashegységek lakói? Nézzük meg a Magas-Tátrában!
December elején még reménykedünk, hogy jó hideg lesz a tél, a karácsony pedig szép fehér. Hull majd eleget a hó, jut belőle a téli szünetre is, és lehet szánkázni, síelni. A vadon élő állatok azonban nem mindig örülnek a sok hónak és a nagy hidegnek. A zord idő és a kevés táplálék sokuknak a magatartását is megváltoztatja.
Novemberben reggelente gyakran sűrű köd üli meg a tájat. Szitáló esőbe burkolóznak a fák, a nádas. Ám amikor felszáll a pára, sok érdekes megfigyelésben lehet része a természetjárónak. A vonuló madarak ugyan már valahol délen járnak, de itt vannak a téli vendégek. A vizek partján ugyanígy fenyegető veszélyt jelenthetnek a hideg elől még el nem bújt pókokra, rovarokra, halakra és békákra, mint nyáron az itt költő társaik.
Október a legszínesebb hónap az esztendőben. Tarka lombruhába öltöznek a fák. Mielőtt elhullatnák a levelüket a téli pihenő előtt, előbb még sárgára, vörösre, lilára festik őket. A parkban sokféle fa nő, és ilyenkor mindegyik más színűre váltja a lombozatát. Micsoda varázslat! Készülődés a télre. De nemcsak a fák és a bokrok életében történnek nagy változások ősszel.
Forró volt az idei nyár, a nap barnára sütött benne minden vakációzó gyereket. Augusztus az utolsó nyári hónap, de az ősz csak fokozatosan, veszi át az uralmat a rétek, mezők, erők felett. Néha a szeptemberi, kora őszi napok is még a nyarat idézik. Olyan meleg van, hogy akár fürödni is lehet a Balatonban.
Júniusban végre itt a nyár. Némelyik nap akár már kánikulai hőség is lehet. Ilyenkor legjobb a vízparton hűsölni. Aki nyitott szemmel jár a folyók, tavak partján, megfigyelheti, milyen sokféle kagylót, csigát sodor partra a víz. Nagy élmény nyáron a tengerparton kagylót gyűjteni. Az üres kagylóhéjban is mintha a tenger zúgna. Csigalesre indulni viszont leginkább eső után érdemes.
Májusban erdőn-mezőn nagy a nyüzsgés. A későn érkező madarak fészket raknak, a korán érkezők és a nálunk telelők már a fiókák nevelésével vannak elfoglalva. Ebben a hónapban születnek az őzsuták és a szarvastehenek gidái. Kibújnak a vackukból a kisrókák, és már a rókalyuk előtt hancúroznak a meleg napon. Nyílik a sok virág, és mind arra vár, hogy beporozzák.
Áprilisban lassan mind megérkeznek a költöző madarak a telelőhelyeikrők. Szinte meg se pihennek, s máris hozzálátnak az otthonteremtéshez. Új fészkelőhelyet keresnek vagy rendbe teszik a tavaly elhagyott régit. Pedig hosszú út áll mögöttük, némelyikük óriási távolságot járt meg a téli szállása és otthona, a nyári költőhely között.
Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget – tartja a régi szólás. Valóban, március közepén, e névnapok tájékán (március 18-án, 19-én, 21-én) általában megérkezik a jó idő. Még ha olykor szeszélyes is az időjárás, reggelenként fagyos a talaj, hirtelen hózápor sötétíti el az eget, a tavasz jöttének apró jeleit már a hónap elején megfigyelhetjük. Ébredezik az erdő is.
9. oldal / 13