Februárban, Zsuzsánna napján megszólal a pacsirta, legalábbis így tartja a hagyomány. 19-e körül már várjuk, figyeljük, vajon jelez-e a madár, közeledik-e a tavasz. Ha alacsonyan repül a pacsirta, a régi megfigyelések szerint akkor még hideg napokra számíthatunk, de ha felszáll a magasba és énekel, hamarosan itt a jó idő.

 

Amint leesik az első hó, megváltozik az állatok viselkedése a természetben. A havas, fehér tájban másként kell rejtőzködniük, mint a tarka őszi határban. Táplálékhoz is más módon jutnak, hiszen sokuk számára az is vastag takaró alá került. Hát még a hideg hogy megváltoztatja némelyiküket! A zord idő beálltával az állatok is előveszik téli ruhájukat.

 

Lassan megérkezik a tél. Kemény fagyokat, nagy havazásokat hoz, vagy enyhe lesz az idén? Akárhogyan is, a madarak a kertben, az állatok az erdőben a szűkös téli napokban a segítségünkre szorulnak. Némelyikük gondozása nagy szakértelmet, komoly munkát igényel. De az apróbb madarakért a kertben egy kis jóakarattal mi magunk is sokat tehetünk.

 

Novemberben lassan elcsöndesedik a természet, a télre készül. A földekről, gyümölcsösökből a gazdák már betakarították a termést, legfeljebb a kukoricatáblákon dolgoznak még a kombájnok. A fák az utolsó leveleiket is lehullatják, a madarak jó része elköltözött, az állatok is befejezik élelmiszerraktáraik feltöltését. Sűrű köd üli meg az őszi tájat.

 

Október a levélhullás ideje. A fák és bokrok a téli pihenőre készülnek, s elhullajtják gyönyörű nyári lombozatukat, leveleiket. Mielőtt azonban lehullanának a levelek, a zöld színről előbb sárgára, barnára, vörösre, lilára változnak. Az őszi fák igazi csodája ez a színpompás lombruha. Ezért is gondolják úgy sokan, hogy a legszebb, legszínesebb hónap az október.

 

Szeptemberben még alig búcsúzott el a nyár, de már javában tart a madárvonulás. Némelyik csapat már augusztusban felkerekedett. Mások most csomagolnak, éppen csak a titokzatos parancsra várnak, hogy elindítsa őket a téli szálláshely felé. Ám vannak, akik szeptemberben még nyugodtan élvezik a kellemes őszi napsütést, nem is gondolnak a költözéssel.

 

A delfin a legintelligensebb állatok egyike. Játszik és beszélget a hajósokkal, utazókkal a tengeren, a delfináriumok látogatóit pedig fantasztikus művészetével szórakoztatja. Számunkra a legkedvesebb állatok közé tartozik.

 

Veszélyeztetett madár. Sok nyugat-európai országban rég már kipusztult. Nálunk, a Kárpát-medencében száz évvel ezelőtt még mindenfelé tanyázott a füves pusztákon. Ma már csak a Kisalföldön, a Duna mente síkságain, a Hortobágyon él nagyobb számban. A száraz, füves helyeket és a mezőgazdasági területeket kedveli, ahol messzire ellát, kedvére bogarászhat, legelészhet, és el is rejtőzhet a magas fűben, a gabonatáblában, lucernásban.

 

Tavasszal a zöldellő határban ‒ akár csak az országútról az autóból figyelve is ‒ gyakran láthatsz kergetődző, a szántón keresztül-kasul száguldozó nyulakat. Mintha játszanának, aztán meg verekednének egymással. Pedig udvarolnak egymásnak.

 

Amint melegebben süt a nap, a mezőn máris megjelennek a dongók. Hangosan zümmögve-döngve repülnek egyik virágról a másikra. (Innen, a dongó hangról kapták a nevüket). A fűzfabarkáról, keltikéről, kankalinról, a kora tavasz első virágairól gyűjtik a virágport. Ők a tavasz első hírnökei.