Természetkalendárium
Télen kevés nálunk a hazai gyümölcs. Ilyenkor gazdagítják a választékot igazán a kellemes ízű, értékes vitaminokat tartalmazó déligyümölcsök. Mi kerülhet ezekből a kosarunkba? A piac kínálata egyre nagyobb.
Január a leghidegebb hónap nálunk, ekkor legzordabb a tél. A Déli-sarkvidéken, az Antarktiszon viszont most van nyár, most költenek a pingvinek és cseperednek a fiókák. Pedig ott ilyenkor, nyáron sem süt hétágra nap, a hőmérő higanyszála még a tengerpart mentén is alig emelkedik nulla fok fölé. A pingvinek azonban ennek a leghidegebb, legszárazabb, legszelesebb és legsötétebb földrésznek a lakói, ők itt szeretnek és itt tudnak élni.
A nyáron szorgos munkásaink télen vendégeink a kertben. Ahogy hidegszik az idő, leesik az első hó, egyre több madár keres védett helyet, menedéket a házak körül, kertekben, parkokban. Gyakran nagy csapatokba verődnek és ellepik a bogyókkal, magokkal teli fákat, bokrokat és az etetők környékét. Cinegék, zöldikék, tengelicék most jól megférnek egymás mellett, holott nyáron mindegyikük egyedül védte a saját fészkét és környékét.
Csúsznak-másznak, pikkelyesek, tarajosak, hosszú farkuk, némelyiknek nagy karma is van – mint a sárkányoknak a mesében. Éppen csak szárnyuk nincs, repülni nem tudnak és tüzet nem okádnak. Egyszóval nem véletlenül nevezik a sárkányokat gyakran sárkánygyíkoknak a mesében.
Októberben igazán tarka az erdő. A fák lombkoronája ezer színben pompázik. A sárga, a barna, a vörös, a lila mindenféle árnyalatában ragyogó levelek aztán lassan leperegnek az ágakról. A hulló levelek zizegése és a lombok közt járó szél neszezése különös hangulatot varázsol az őszi erdőbe.
Figyelitek a költöző madarakat? A nyár vége felé már megkezdődött a vonulásuk. A gólyák augusztus 20-a környékén, a fecskék néha csak szeptemberben indulnak el téli szálláshelyükre. A sereghajtók, például a szárcsák októberben veszik az irányt Afrika felé.
A lassú folyású vizek, tavak és mocsarak környékét nyáron nemcsak a nyaralókat és táborozókat bosszantó szúnyogok lepik el. A sűrű nádas, a bokrok, a parti kövek zugai sokféle állatnak nyújtanak védelmet vagy kínálnak vadászterületet. Egyesek csak idelátogatnak a szomszédból, másoknak ez az otthonuk.
Az utcák üresek, csönd van, és tiszta a levegő. Az emberek hónapok óta a lakásukba bezárkózva élnek, várják, mikor lesz vége a világjárványnak. Azonnal kiszimatolták ezt a vadak: most rajtuk a sor! Eddig az emberek jártak hozzájuk az erdőbe-mezőre, most ők néznek körül egy kicsit a városban. Milyen is ott az élet? Szebb, könnyebb, jobb mint náluk a vadonban?
Áprilisban egyre melegebben süt a nap, s felmelegíti a kerti talajt is. Itt az ideje a veteményezésnek! De megfelelő-e a mag, amit elvetünk, kicsírázik-e, lesz-e belőle növény? Nem minden mag egyforma. Némelyik néhány évig, más évszázadokig és egészen szélsőséges körülmények között is életképes marad.
A tél vége felé, amint a hőmérő higanyszála 10 Celsius-fok fölé emelkedik, a fák, bokrok rügyei, a sok apró növény az avar alatt már ugrásra készen várja a tavaszt.
4. oldal / 13