Versek
Meghozom a tavaszt
Behavazott papiron
kilenc betű –
kilenc apró nyuszinyom.
Behavazott papírra
zöld és lila
csíkokat, pöttyöket rajzolok.
Zöld és lila, zöld és lila –
kilenc apró ibolya.
Farsang
Vízkeresztre farsang
vigassága támad –
vasárnap a lányok
házról házra járnak.
Apukámnak hatalmas a bajsza,
több éve már, hogy alig vágott rajta.
Ápolgatja, kenegeti, a végét jól megpödri,
a jobb fele sehogy sem sikerül neki.
Társas (részlet)
Nem akarok hencegni,
de én elég sok tárgyat hazahoztam már,
elég régóta gyűjtöm őket a polcomon,
csigaházat, gesztenyét, kavicsot,
dobókockát lekopott pöttyökkel, csavaralátétet,
kerék nélküli Hot Wheels Jaguart,
gallyakat csúzlinak meg ilyesmit.
A kiszúrt lépcső
A süni fél, hogy legurul,
és megszúrja a lépcsőt.
A lépcső fél, hogy kilyukad,
és kifolyik a lábunk.
A lábunk fél, hogy leszakad,
és megüti a padlót.
A padló fél, hogy elugrik,
és felfedi a földet.
Szívtelen
Azt mondják, az a jó ember,
aki nem szívtelen.
De én már nem tudok
kiigazodni ezen.
Duzzogó
Ha az iskolából hazaérkezem,
azt mondják: „Szevasz!”
Majd jön a kérdés,
ami mindig ugyanaz:
„No, mi volt az iskolában?”
Mi volt, mi volt…
Ugyan mi lett volna?
Levelibéka
Levelibéka,
brekeke,
bújtatja bodza
levele.
Változik – mondják –
esőre.
Ő ezt már tudja
előre.
Szaporázó
Csirr-csurr
április,
locsi-pocsi
idő,
de jó, ha a
rovarászó
kék vércse
visszajő!
Édesanyával gyakran
ellátogatunk nagymamához,
s ő említi olykor
a beszéd során anyának
az ő édesanyját,
ki édesanyám nagymamája volt,
nekem pedig a dédmamám.
1. oldal / 12