Versek
Zsugorító I.
Ha kiveszem a dinót a vízből,
összezsugorodik,
mindennap egyre kisebb:
aszott lesz a bőre,
kiszáradt, gyűrött és recés.
Faluhelyen, kis tanyán
Faluhelyen, kis tanyán
nagy az állatállomány.
Van ott jószág mindenféle,
munkálkodhat a háznépe.
Koncsol László: Díszlépésben
Bal-jobb, bal-jobb,
csákók, pajzsok,
kop-kop, kop-kop,
puskák, kardok.
Kacskaringó
Keskeny út,
kisvasút,
hegyre fel,
menni kell,
messzi még
a sötét,
áfonyák
hiába
várják a
vacsorát.
Irány észak!
Ha jön a tavasz, véli Mimi,
a hóemberek északabbra költöznek.
Csupán pár jégcsapot
csomagolnak be az útra.
Szárnyak
Bókuskának szárnya van,
ezüstfényű szárnya,
vízi sellő hozta neki –
Tisza hableánya.
Az alábbi versek Dénes György most megjelent kötetéből valók. Ide kattintva többet is megtudhatsz a könyvről és meg is rendelheted!
Mi van a padláson?
– Áron!
Mi van a padláson?
– Mi volna?
Szalonna.
– Van ott más is.
– Két veres nadrág is.
Zs. Nagy Lajos: Minek esik ez az eső
Minek esik ez az eső
zizegve és zuhogva,
mintha fent a háztetőkön
bagolydarázs huhogna,
vagy mintha a dongómadár
döngicsélne, dönögne,
vagy egy sereg bohócmanó
bukfencezne, pörögne?
Töklámpás
Szeptember vége volt, meg csütörtök,
kertünk végében megérett a tök.
Óriási sárga gömb lett,
már alig volt helye,
és teljesen olyan volt
– csak suttogva merem mondani –
és teljesen olyan volt,
mint a postamester bácsi feje.
A pinty és a csíz
Füzesben, nádasban
kesereg a pinty:
‒ Mi történt, pintyem?
‒ Elszakadt az ingem.
‒ Add csak ide, pintyem,
vagyunk mi vagy tízen,
megvarrjuk majd ingyen.
7. oldal / 12