Minden kisiskolásnak

Te tudod hogyan készülnek azok a tárgyak, amelyek körül vesznek minket, amelyeket minden nap a legnagyobb természetességgel használunk? Mert ha nem, akkor új sorozatunkban egy csomó érdekesség vár rád és valószínűleg lesz jó néhány meglepő dolog is. Szeptemberi epizódunk miről másról is szólhatna, mint az iskoláról! Ilyenkor ismét a kezünkbe kerülnek a nyáron talán ritkábban használt eszközök, mint a ceruza, a radír, vagy éppen a kréta. Hát akkor lássuk, hogyan készülnek!

A család a konyhaasztalnál reggelizik. Ez az utolsó hétvége a tanévben. Még néhány nap, és kitör a nagy vakáció! Ideje megbeszélni a következő napok programját!

Nem kell az Adriához utazni, ha a forró nyári napokban kabócaciripelést akarunk hallani, nálunk is muzsikálnak már ezek a szárnyas zenészek. Művészetükkel ráadásul messze túltesznek a kedves tücsök komák hegedülésén, legalábbis hangerőben.

Sorozatunk befejező részében az űrutazás jövőjét próbáljuk feltérképezni. Előző számunkban, amely a jövő foglalkozásairól szólt, olvashattál arról, hogy vannak olyan jövőkutatók, akik már az elkövetkező népszerű szakmák egyikét-másikát is az űrben képzelik el, mások viszont úgy gondolják, hogy az emberes űrutazásnak nincs is semmiféle jövője. Hát a mostani részben éppen ezért megpróbálunk kicsit eligazodni űrutazás ügyben.

Ha közelebbről megnézed a bőröd, sok ilyen-olyan foltot láthatsz rajta. Vannak köztük világosabbak, sötétebbek, kisebbek, nagyobbak, szinte mindenhol lehet egyet-egyet találni belőlük a testünkön. A legtöbbjük világos- vagy sötétbarna, de vannak piros és sötétkék színűek is! Aztán vannak olyanok, amik csak úgy megjelennek, ha például betegek vagyunk, akár még viszketnek is, és hetekig nem tűnnek el. Mégis mért van ez a sok folt rajtunk, és mért jönnek újak, ha megbetegszünk? Lehetnek veszélyesek is? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ. 

Sok víz lefolyt a nagy folyón, amióta Fóris Béni nyulalmazott tengerészkapitány-parancsnok és Csintalan Sanyi, híres kalózkapitány, azaz a két bátor hajós elindult, hogy viszontlássa a tengert. Nagyon-nagyon sok víz!

Teste puha, mint egy plüssmackóé. Haja, mint a szivárvány, ugyanis néha szőke, máskor fekete, mert mindig újrafesti. Szeme szürkészöld, mint a tenger. A bőre, mint a vaníliafagyi. Illata meggyes. Mikor hozzám ér a keze, olyan mintha a felhőkben utaznék.

Ilyen színes és ennyire sokféle mintázatú rovar egyetlen másik sincs a Földön. Hihetetlenül gyönyörű lények a lepkék! A Föld nagy részén elterjedtek, vagy 150 ezer fajukat írták le eddig a tudósok. Nálunk, Európában azonban a számuk vészesen csökken.