Természetkalendárium
Az állatok királya az oroszlán, minden gyerek tudja. Arról viszont már jóval kevesebbet hallottatok, ugye, hogy az állatvilágban – akárcsak az emberek között – sok király van. Sőt királyfik is akadnak! Néhányat most bemutatunk közülük, mégpedig azokat, amelyek már a nevükben is viselik a felséges jelzőt. De kezdjük a sort mégiscsak az oroszlánnal!
Tudtátok, hogy az állatok közt is vannak varázslók? Bizony vannak! Méghozzá híresen ügyes varázslók, amelyek mesterei az átváltoztatásnak és az eltüntetésnek. Ráadásul ők nem is más állatokat, hanem saját magukat varázsolják és tüntetik el.
Nem véletlen, hogy karácsonyfának szokásosan a fenyők közül választunk. Ezek a szép fák örökzöldek. Télen sem hullajtják el a leveleiket, hanem csak több évenként, akkor is szakaszosan, így mindig zöldnek látjuk őket. Hatalmas és igen öreg, több ezer éves fák is vannak köztük.
Mennyi gyönyörű madár él körülöttünk a természetben! Némelyiknek hihetetlenül tarka, csillogó-villogó a tollazata, mintha csak egy báli ruhában billegne előttünk. Némelyik teste egészen törékeny, és a mozgása is olyan kecses, akár egy balerináé. És tudtátok, hogy vannak madarak, amelyek valóban táncolni is tudnak? Szinte művészi módon megkomponált tánclépéseket lejtenek erdőn-mezőn. Ők a madárvilág tündérei!
Sokan úgy tartják, október a legtarkább hónap. Mielőtt lehullanának a fák levelei, elszíneződnek. Hihetetlenül tarka ilyenkor az erdő. De virág is nyílik még néhány. Hiszen a hónap elején még tart a vénasszonyok nyara. A déli órákban melegen süt a nap, derűs, tiszta az ég. Este azonban már hűvös van, és reggelre köd, zúzmara is lehet. A hónap végére pedig megérkezhetnek a fagyok. A kiskertekben, parkokban, erdőn-mezőn lassan vége a nagy tarkaságnak! Szürke ruhát ölt a természet.
Az állatok is járnak iskolába, hát persze! Igaz, náluk nem szeptemberben kezdődik a tanítás, és a legtöbbjük legtöbbet a saját szüleitől tanul. Az is igaz, hogy tudásuk javát a születésükkel együtt hozzák magukkal, nem fáradságos munkával, tanulással és gyakorlással kell megszerezniük (milyen jó nekik!).
Nagy változások zajlanak júniusban a természetben. A hónap végéig egyre magasabban jár felettünk a Nap, ezért egyre hosszabbodnak a nappalok. 22-én azonban megfordul a járása. Ekkortól számítjuk a nyár kezdetét. Ez a legmelegebb, legforróbb időszak az évben, tele napsütéssel, de zivatarokkal, nyári záporokkal is.
Májusban lombba borul az erdő. Milyen jó az árnyas fák alatt, a csöndben sétálgatni! Sajnos azonban az erdővel borított terület egyre kevesebb a Földön. Pedig nem kell sokat magyarázni az erdő, a fák szerepét az oxigén, a jó levegő, a puszta élet fennmaradása szempontjából. Mégsem vigyázunk eléggé az erdőkre!
Áprilisban pattannak a rügyek. Hihetelen tempóban éled erdő-mező, hirtelen virágba borulnak a fák, kizöldül a mező. Mintha csak a hosszú tél kimaradásait igyekezne behozni a természet. Zajlik a madárvonulás. A frissen érkezettek vonulók is gyorsan nászruhát öltenek, hamarosan a fiókák csipogásától, a kölykök hancúrozásától lesz hangos a tavasz.
Március a legszelesebb hónap az esztendőben. A nagymamák szerint ilyenkor fújnak a böjti szelek, hogy húsvétig jól kiszárítsák a padláson érlelődő sonkát. De nemcsak a sonkák miatt fúj kora tavasszal erősen szél. A téli csapadéktól, hótól, fagytól nedves földeket is fel kell szárítania, hogy a hosszú és az idén igazán kemény tél után a határban és a kiskertekben végre elkezdődhessenek a tavaszi munkák.
7. oldal / 13