Lapozó
Ismered ezt a sorozatot? Jó néhány kötete már magyarul is megjelent. A vámpírtündér Holdas Hannáról, a barátairól, főleg a legjobbról, Mályvaszín Nyusziról és persze a családjáról szól: Holdas Kornélia grófnő anyáról, Holdas Baltazár gróf apáról és Mézikéről, a kishúgról.
Amikor készült ez a kötet a kiadónkban, éppen tavaly a 2021. májusi 
-ban már olvashattál belőle néhány verset. Ősszel aztán hírt adtunk arról, hogy megjelent a könyv.
Te is szoktad ezt mondani? Mikor? Fellinger Károly, akinek a nevét jól ismerheted akár csak lapunknak ezekről az oldalairól is, most az olyan verseiből gyűjtött össze egy kötetrevalót, amelyekben hozzád hasonló gyerekek beszélnek, mesélnek magukról, a családjukról, anyuról, apuról, tesókrók, nagyikról...
„A nap – amikor egy felszálló óriáskerékből nézzük – olyan, mint egy műanyag gyümölcs, az égbolt meg este sötét vászon.” Húúú! Micsoda sorok! Ti tudtok ilyen szép képeket festeni szavakkal? Tudtok ilyen izgalmas hasonlatokat kitalálni?
A selypítős sárkány, Leiszút Feliszút és a csavaros eszű gallimimusz, Tekerge elmenekül az ellenséges dragoszauruszok táborából. De a barátjuk, a kedves Fogkopács ott ragad az ellenség szájában. Miért? Miféle tanácskozást kell kihallgatnia? Mit forralnak a dragoszauruszok? Valóban világuralomra törnek? Veszélyben van a dinók otthona, Dínómdánom?
Mi van nagymama házában? És mit csinálnak nagymama házában a gyerekek? Nagymama házában minden van, mese, zenebona, és a gyerekeknek még a szekrénybe is bele lehet bújni.
Hű, de izgalmas! Akárcsak egy detektívregényben! Sántikál, derekát fájdítva színlel, hogy gyanút ne keltsen elmaradása a munkahelyéről. Aztán éjszaka köpenybe burkolózva követi a tolvajokat, akik egy kupectársaságnak fuvarozzák a lopott sót.
Furcsa társaság gyűlt össze arra a bizonyos kisded hangversenyre a kastélyban, annyi bizonyos. A vánkosfánk, márc és a többi régiség. Mert ugye végül kiderül, hogy Borostyán egy krokodil. Pál herceg viszont valóságos Esterházy herceg, aki a 17. században élt Fraknó vára és sok más hatalmas birtok uraként.
Ahogy kezdődött (aprósüteménnyel), úgy is folytatódik királyficsúr története: sok vicces dologgal, komikus névferdítéssel, a mesékből és a valóságból vett dolgok összevissza keverésével. Most már ráadásul két kötetben, mert végre megjelent királyficsúr kalandjainak második könyve is, amelyben ugyan a történet mesébe illő módon véget ér, addig azonban halálra nevetjük magunkat.
Amikor Petőfi Pozsonyban az újságokat – vagyis az Országgyűlési Tudósításokat – másolta Záborszky műhelyében, akkor már jó dolga volt. Hiszen volt fizetése, volt miből ennivalót vennie, a szállása díját kifizetnie. De ínségesebb időket is megélt a költő Pozsonyban.
2. oldal / 13