Dimbes-dombos ez a táj, télen szánkázóknak, kezdő síelőknek éppen való. Nyáron meg a sok vár és rom vonzza ide a turistákat. Mert azokból aztán bőven van errefelé.
A legnevezetesebb a füleki vár. Bármelyik irányból is érkezik a látogató, könnyen megtalálja, mert a várdomb kiemelkedik a környezetéből. Komoly katonai erődítmény volt ez a török időkben. Akkor erősíttette meg a tulajdonosa, Bebek Ferenc, amikor híre ment, hogy a pogány seregek el akarják foglalni Magyarországot. Addig csak jelentéktelen kis váracskaként tartották számon. Bebek uram olasz várépítő mestereket hívott Fülekre, akik alaposan felmérték az építmény adottságait. Javaslatuk alapján aztán a várúr hozzálátott a falak megvastagításához. Új bástyákat is építtetett. Volt olyan falszakasz, amely hat méter vastag lett! De minden erőfeszítés hiába volt, mert a török seregek árulással elfoglalták a várat és évtizedeken keresztül innen sarcolták a nem messzi bányavárosokat, Selmecbányát, Körmöcbányát, Besztercebányát, Korponát és a többit!
Fülek másik híressége a zománcgyár. Bár ez is csak múlt időben, mert a gyár nem olyan régen megszűnt. Pedig milyen sok embernek adott munkát a környéken hosszú évtizedeken keresztül! Gyártottak itt edényeket, konyhai gépeket, kályhákat, tűzhelyeket, kádakat. Mindent, amit zománc borít.
A Cseres hegyláncai körülfogják Fülek városát aztán kanyarognak tovább keletnek. A hegyvonulat tízmillió évekkel ezelőtt vulkánok tevékenységének következtében jött létre. A vulkánműködés nyomait őrzik a megszilárdult lávakiömlések, a bazalt lávatakarók, amelyek helyenként különös természeti képződményként bukkannak elő zöld környezetükből. A hegyek nagy részét erdők borítják, cseres-tölgyesek, bükkösök. A meleg déli területeken molyhos tölgyek nőnek. A táj jelentős része védett!
Az erdők nedvesebb részeinek lakója a foltos szalamandra. Az esetlen állatka nevét onnan kapta, hogy fekete alapszínét sárga foltok tarkítják. Bőre azonban mérgező. Olyan váladék termelődik benne, amely az ember szemébe vagy szájába jutva nyálkahártya-gyulladást okoz. Ha találkozol vele az erdőben, csak úgy csodáld, hogy közben nem fogod kézbe!
Az erdők ékessége a gyurgyalag. Ez mifelénk az egyik legszínesebb, legtarkább madár. Arról is híres, hogy a méhet, darazsat is elfogyasztja. Előtte persze a fullánkját kitépi.
A Bagolyvár Sőreg falu határában emelkedik. Valamikor vár volt ezen a hegykúpon is. Ma már magát a hegyet mondják Bagolyvárnak, mert a várból szinte rom sem maradt. A tövében nyáron a mezőkön árvalányhajat ringat a szél.
Tudod-e?
A zománc valójában üveg. A porrá tört üveget víz, réz és gyanta segítségével viszik fel a díszítendő felületre, általában fémre, de festenek zománccal üvegre és porcelánra is.
Feladat:
A ti környéketeken melyik a legtarkább madár? Hasonlítsd össze a tollazatát a gyurgyalagéval!