Ugye, te is hallottad már ezt a szüleidtől, a tanáraidtól vagy az orvosodtól? Igyál sokat, nehogy kiszáradj! De mért kell sokat inni? És hova tűnik el az a sok folyadék, amit megiszunk? S egyáltalán, mi az, hogy kiszáradás?
Ahhoz, hogy választ kapjunk a kérdéseinkre, tudnunk kell, hogy a testünk hol tárolja a folyadékot, és hogyan szabályozza a mennyiségét. Egyetlen szóval ezt folyadékháztartásnak nevezzük, a működését pedig egy gépéhez hasonlíthatnánk. A felnőttek testének több mint a fele víz, a gyerekeknek és a pici babáknak még ennél is több. Persze ezt ne úgy képzeld el, mint egy nagy lufit, amiben ide-oda locsog a víz. A testünkben a víz nem folydogál csak úgy ide-oda, hanem összesen három helyen található meg:
Sok víz van a sejtjeinkben. Ezt a vizet az icipici sejtjeink a sejthártyájukkal bezárják, pont úgy, mint egy lufiban.
Van víz az ereinkben is (bármilyen meglepő, a vérünk nagy része víz), ami viszont tényleg mozog a vérünkkel együtt.
Található még víz a sejteket és az ereket körbevevő részen, amit sejt közötti térnek nevezünk.
A testünk pontosan tudja, hogy ezen a három helyen mennyi vízre van szüksége ahhoz, hogy megfelelően tudjon működni. Se a túl sok, se a túl kevés víz nem jó nekünk, ezért a testünk folyamatosan szabályozza a bennünk lévő víz mennyiségét. Na de hogyan is történik ez a szabályozás? Képzelj el egy nagy üveget tele vízzel, aminek az alján van egy lyuk. Ezen a lyukon folyamatosan csorog ki a víz. Ha azt szeretnéd, hogy az üvegből ne fogyjon el az összes víz, mit kéne tenned? Töltened kéne még bele, ugye? Nos, a testünk pontosan ezt csinálja.
Hova tűnik a víz?
Ahogy az üvegünkből csorgott ki a lyukon a víz, a testünkben lévő is folyamatosan fogy. De mégis hova tűnik? A válasz egyszerű, amikor pisilsz, te magad is láthatod. A veséink ugyanis egész nap szívják ki az ereinkből a folyadékot. Ez a folyadék a húgyhólyagunkban összegyűlik, és a mosdóban egész egyszerűen a WC-be ürítjük. Persze nem csak a pisilésnél veszítünk vizet. Amikor például nagy melegben izzadunk, a bőrünkön láthatjuk az összegyűlt izzadságot, az is a testünkből jön. Sőt! A légzéssel is folyamatosan veszítjük a vizet! Hiszed vagy sem, a kilélegzett levegőben szintén sok víz van, csak nem folyékony állapotban, hanem páraként. Vagyis akármit csinálunk, olyanok vagyunk, mint a lyukas üveg, a bennünk lévő víz folyamatosan fogy.
Miért vagyunk szomjasak?
Szerencsére a testünk nagyon okos, ezért amikor már túl kevés víz van bennünk, a sejtjeink jelzést küldenek az agyba, amitől szomjasnak érezzük magunkat. Ha szomjasak vagyunk, iszunk, azaz feltöltjük a testünket újra folyadékkal, ahogy az üvegünket. Nem is olyan bonyolult ez a folyadékszabályozás, ugye?
A kiszáradás
Most már tudjuk, a szomjúsággal a testünk jelez, hogy kevés bennünk a folyadék, és azt pótolni kell. Mi történik akkor, ha nem engedelmeskedünk, és nem iszunk, amikor szomjasnak érezzük magunkat? Nos, ha nem öntünk utána, akár annyira is elfogyhat bennünk a víz, hogy a testünk már nem tud megfelelően működni a vízhiány miatt. Ezt kiszáradásnak nevezzük. Nagyon veszélyes állapot! Első jelei a száj, a nyelv és a bőr kiszáradása, a pisi besűrűsödése és besötétedése, de még szédülés és szapora szívdobogás is kísérheti. Súlyosabb esetben álmosságot érezhetünk, akár hányhatunk is, vagy azt vesszük észre, hogy ha összecsippentjük a bőrünket, a ráncok csak nagyon lassan simulnak ki. Ha ilyen jeleket veszel észre magadon, mindenképp szólj anyukádnak vagy apukádnak, és minél előbb kezdj el sok-sok vizet inni!
Igyál többet!
Kiszáradást persze nem csak az okozhat, hogy nem iszunk eleget. Van, amikor a testünk sokkal több folyadékot veszít, mint általában. Például némelyik betegségnél, ami hasmenéssel vagy sok hányással jár. De olyankor is megtörténhet, amikor nyáron túl hosszan tartózkodsz a tűző napon, a nagy melegben futkosol, órákig az udvaron labdázol a barátaiddal. Ilyenkor a rengeteg izzadás miatt kerül veszélybe a tested víztartalma. Ezért fontos, hogy az ilyen helyzetekben sokkal többet igyál, mint általában.
Ugye, most már érted, miért fontos a testünkben lévő vízre vigyázni? A lyukas üvegen a lyukakat be tudjuk tapasztani, hogy ne csorogjon ki a víz, a testünk viszont nem így működik. Akármit is csinálunk, a pisiléssel, izzadással és légzéssel folyamatosan veszítjük a vizet, ezért nekünk, embereknek folyamatosan innunk kell. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a te korodban elég körülbelül napi másfél liter folyadékot meginnod. Ha beteg vagy, vagy nagy melegben sokat voltál a napon, ennél sokkal többre van szükséged! És végül a legfontosabb! Sokféle üdítőt lehet találni a boltokban, aminek finom íze van, de ne feledd, a legjobb szomjoltó a tiszta víz, a tested mindig annak örül a legjobban!
Őszi Zoltán rajzai