Télen eltűnnek a rovarok a szemünk elől. Elbújnak, hiszen a nagy hidegben megfagynának ezek az apró lények − gondolnánk. Pedig dehogy! Köztük vannak a legnagyobb túlélők, a hideg elleni küzdelem igazi bajnokai. Ennek azonban mi, emberek nem mindig örülünk.
A legtöbb rovar nem kifejlett állapotban vészeli át a zord időt, hanem pete, báb vagy lárva formájában. Ezeket a rovar mélyen a talajba vagy a korhadt fa mélyébe rejti, ahol nem kell tartani a megfagyásuktól. Más dolog, hogy némelyik pete egyáltalán nem szorul rá az efféle gondoskodásra, hiszen még az -50 Celsius-fok hidegben is életképes marad. A kifejlett rovarok közt sok valóban megfagy télen. Például a ganajtúró bogár, amelyik csonttá keményedik a jeges időben. Több rovar viszont igen jól bírja a hideget, akár a -28 Celsius-fokot is, minden takaró nélkül. Más elbújik a fagy elől a falevelek, fakéreg alá vagy a ház rejtett zugába, némelyik megdermed és téli álmot alszik.
A kertek kártevőinek sorát a kemény tél jelentősen megritkítja, a hosszan tartó, nagy fagyok alatt jó részük elpusztul, és tavasszal már nem bújik elő. Az éghajlat változásával, a melegedéssel azonban a kertészkedőknek ez a reménye lassan odavész, mert az enyhe telet a kártevő rovarok közt is egyre többen vígan átvészelik.
A hódító poloska
Nagy bosszúságunkra a legtöbb poloska kitűnő telelő. Ősszel fagymentes zugokat keresnek, a hideg érkezése előtt befészkelik magukat az épületek, lakások repedéseibe. Tavasszal aztán előbújnak, és szívogatják tovább a gyümölcsök, a paradicsom, paprika nedveit. Az utóbbi években az ázsiai trópusokról például a turisták csomagjaiban behurcolt fajok − az enyhe teleknek is köszönhetően − borzasztóan elszaporodtak Európában, és nagy károkat okoznak a kerti növényekben.
A skarlátbogár igazi bajnok
Elhalt fák kérge alatt éli át a telet az erdőben a skarlátbogár. Nagyon jól tűri a hideget. Még ha a teste odafagy is a fához, akkor sem pusztul el. Ez hogy lehetséges? Úgy, hogy télre készülődve a szervezetében fagyálló nedvet állít elő. Ez éppen úgy működik, mint az autókban a fagyálló folyadék: meggátolja, hogy a bogár szervezetében jégkristályok alakuljanak ki. Így a bogár a -40 Celsius-fok hidegben is életben marad.
A harlekinkatica
Ez a különösen szapora bogár néhány évtizede került Európába. Ázsiából hozták be azért, hogy pusztítsa az elszaporodott levéltetveket; vagyis a hasznos növények védelmére. A kísérlet azonban túl jól sikerült. A harlekinkatica remekül feltalálta magát, annyira, hogy a nálunk honos hét- és kétpettyes katicák életterét is lassan mind elfoglalja. Ősszel néhol nagy tömegekben szállják meg az épületeket, lakásokat, téli búvóhelyeket keresnek a repedésekben, és gond nélkül áttelelnek.
A darazsak
A darazsak csípése nemcsak fájdalmas, de életveszélyes is lehet arra nézve, aki allergiás a csípéssel vérébe kerülő méreganyagra. Amellett a darazsak szennyezik a csomagolatlan élelmiszereket, amelyeket sűrűn látogatnak. A telet a darázskolóniákban csak a királynő vészeli át. Tavasszal felébred, és újra felépíti a telepet: egyre csak születnek a dolgozó darazsai. Kemény fagyok idején azonban sok királynő is elpusztul. Amikor viszont enyhe a tél, életben maradnak, és augusztusra egészen megnő a darázsfészkek népessége.
Tudtad?
A mézelő méhek a kaptárban szorosan összebújva, egymást melegítve vészelik át a zord napokat. Dideregnek a hidegben, és ezzel a mozgással is hőt termelnek.
Sok rovar a száraz levelek alatt keres menedéket télire, a ganajtúró azonban csonttá fagy a nagy hidegben. A skarlátbogár fagyállóval védekezik a hideg ellen, ami pontosan úgy működik a szervezetében, mint az autókban télen a fagyálló folyadék.