A tenger élővilága hihetetlenül színes. Ha lemerültetek már akár csak pár méterre is egy búvárszemüveggel az orrotokon valamelyik vizében a part közelében, bizonyára elámultatok a pazar színek és a nagy nyüzsgés láttán, ami körülvett benneteket. Ebben a különös, előttünk alig ismert világban elmerülni izgalmas, ám nem mindig veszélytelen dolog.

A tudósok szerint a világóceánban élő lényeknek máig csak egy részét ismerjük, főleg a partközeli vizek és a néhány száz méteres mélységben lakókat.  A több ezer méter mélyen, az örök sötétség birodalmában élőkről keveset tudunk. Pedig az ő világuk is rendkívül érdekes.

Teknősök a szárazföldön és a tavak, folyók, tengerek vizében egyaránt élnek. A legfőbb különbség a két nagy csoport között, hogy a szárazföldiek növényevők – hiszen olyan lassúak, hogy képtelenek lennének elkapni egy állatot –, a vízi teknősök viszont ragadozók. A tengeri teknősök kitűnő úszók. A szárazföldre csak olyankor mennek ki, amikor a tojásaikat akarják lerakni a parti homokba ásott gödörbe. A tengerben rákokra, csigákra, kagylókra vadásznak, s akár több ezer kilométert is megtesznek a gazdagabb zsákmánylelőhelyekért. Vándorlása során sajnos sok teknős elpusztul a halászhálókba gabalyodva. A tengervíz hőmérsékletének emelkedése, de a vadászatuk miatt is legtöbb fajuk ma már védett.

 

 

 

A medúzák mint valami könnyű fátyol, úgy lebegnek a tengerben. Testük túlnyomó része víz. De vigyázat! Tapogatóikban méreg is lehet, amivel az áldozatukat, halat, rákot elkábítják. Némelyik faj csípése az emberre halálos. Számuk a világ tengereiben újabban rohamosan nő, rajaik helyenként nagy károkat okoznak a halászhálók széttépésével, csatornák eldugaszolásával, a strandolók veszélyeztetésével.

A korallok más szóval virágállatok. A tengerfenékbe kapaszkodva nagy kolóniákban élnek 20-200 méteres mélységben, ameddig a napfény eljut. Sokféle színben pompáznak, de ha stressz éri őket, kifehérednek és el is pusztulhatnak.

 

 

 

A szardínia apró, maximum 25 cm hosszú hal, amely nagy rajokban él a nyílt tengerek napsütötte, felszínhez közeli rétegeiben. Gyorsúszók, rajukkal együtt sebesen mozognak a vízben. Apró rákokkal, lárvákkal, halikrával táplálkoznak. Halászatuk még nem tilos, de a túlhalászás veszélye őket is fenyegeti. Húsuk gyorsan romlik, ezért a boltok polcaira főleg konzervdobozokban tartósítva jut el.

A delfin az egyik legokosabb állat a Földön. Társas lény, a kisebb-nagyobb csoportokban együtt élő állatok ismerik egymást. A rajokban mozgó halakra, heringre, szardíniára együtt és jól összehangoltan vadásznak. Az emberrel is szívesen barátkoznak, játékos bemutatókat rendeznek a hajók utasainak. Különös tulajdonságuk, hogy a vízben visszhang alapján tájékozódnak. A fogyó táplálék, a tengerek szennyezés, de a nagy hajóforgalom miatt is veszélyeztetettek, ezért védettek.

 

 

A polip nyolc karjával kúszik, mászik a tengerben. A világ legjobb álcázómesterének tartják, mert bőrének színét, de izmai összehúzásával teste alakját is képes változtatni. Olyan állatnak mutatja magát (pl. medúzának vagy tengeri kígyónak), amit a ragadozók elkerülnek. Nagyon okos!

 

Tudtad?

A trópusi óceánokban élő korallok mészvázából zátonyok alakulnak ki. A korallzátonyokat az óceánok esőerdeinek is nevezik, mert azokhoz hasonlóan nagyon sok élőlény számára nyújtanak otthont. A korallok a tengervíz szennyeződésére vagy felmelegedésére nagyon érzékenyen reagálnak, el is pusztulhatnak, amint a korallzátonyok is.