A vadlovak, akárcsak háziasított rokonaik, nagyon barátságos és társaságkedvelő állatok. Az egyedüllétet egyáltalán nem kedvelik, csapatban érzik jól magukat. a vad szó csak annyiban illik rájuk, hogy nem az ember közelében, hanem vadon élnek.
Az igazi vadló
Tízezer évvel ezelőtt a vadlovak még keresztül-kasul kóboroltak Eurázsia füves pusztáin, akárcsak manapság a zebracsordák az afrikai szavannán. Ám lassan mindenhonnan eltűntek, kihaltak. Az utolsó kis csoportjaik Belső-Ázsiában, a mongol sztyeppéken maradtak fenn. Itt talált rájuk a 19. század végén egy lengyel származású orosz kutató. Róla nevezték el a fajt Przewalski-lónak. A szakemberek ma egyedül ezt tartják igazi vadlónak, vagyis olyannak, amelynek az ősei sohasem voltak háziasítva. A világban szerteszét ugyanis sokfelé, Észak-Amerikában, Afrikában, Ausztráliában élnek a házi lovak elszabadult példányaitól származó, elvadult lóállományok. Ezek azonban mind csak visszavadult állatok, bár a köznyelvben ezeket is vadlovakként szoktuk emlegetni. Ilyen például a híres musztáng Észak-Amerikában.
A Przewalszki-ló
Ázsiai vagy mongol vadlónak is szokták nevezni. A házi ló vadon élő rokona. Ma mindössze néhány ezer él belőle az egész világon. Ezek is az állatkertekben és vadasparkokban fennmaradt egyedek utódai. Az 1900-as évek táján ugyanis még sikerült néhány (vagy 15) vadlovat a természetben elfogni, amelyet aztán fogságban tenyésztettek tovább. A szakemberek kitartó munkájának eredményeképpen az állatkertekből később több százat visszatelepítettek őshazájába, a mongol sztyeppére.
A Hortobágyon
Magyarországon, a Hortobágyi Nemzeti Parkban is él több mint 300 vadló. Ma ez az egyik legnépesebb vadlóállomány a világon. Az utóbbi évtizedekben telepítették őket a pusztára, ami kiváló élőhely a számukra. A kutatók a viselkedésüket tanulmányozzák, hogy segítsék a faj fennmaradását.
A ménes
A vadló a háziasított rokonaihoz képest zömökebb testalkatú, és a lábai is rövidebbek. A szabadban mindig csoportban él. A ménes egy vezérhím állatból, néhány kancából és azok csikóiból áll. Mindegyik ménes egész nap a saját területén legelészik. Egy idősebb kanca a vezető. A hím a sereghajtó, hátulról felügyel, és vigyáz a csapatra. A felnőtt hím állatok néha komolyan megküzdenek egymással, hogy saját méneshez jussanak. Onnantól azután az ő feladatuk, hogy a kancákat és a csikókat megvédjék a ragadozóktól. A küzdelem mellett azonban a barátság is nagyon fontos a vadlovak számára. A barátkozás jele, amikor egymás hátát vakargatják.