A nemzeti parkok igazi védelmet nyújtanak a lakóiknak. Minden egyesnek, a veszélyeztetettnek, a kihalás szélén egyensúlyozónak, de még az utolsó fűszálnak is. Mert a nemzeti parkok lényege éppen az, hogy a területét egyetlen egészként védjük és megőrizzük a jövő nemzedékek számára is. Ezért kell különösen vigyáznunk, ha nemzeti parkban járunk.
A legrégibb nemzeti park
Legelőször Kaliforniában helyeztek állami védelem alá egy területet az Amerikai Egyesült Államokban. Itt létesült a Yellowstone Nemzeti Park is (1871-ben), amit a világ legrégibb nemzeti parkjaként tartunk számon. Fent északon, a Sziklás-hegységben található. Gejzírjeiről és hőforrásairól híres. Ám az állatvilág is rendkívül gazdag errefelé. Az erdőkben grizzly és fekete medve él, a prérin jávorszarvas-, de még bölénycsordák is legelésznek. Úgy tartják, ez bolygónk utolsó érintetlen vadonja.
A Białowieża-erdő
Európa sík vidékeit valaha borító hatalmas erdőségekből Lengyelország és Fehéroroszország határvidékén maradt meg egy nagy darab. Egyedül ebben az őserdőben él még szabadon az európai bölény. Vadászata miatt a múlt század elején ugyan innen is kipusztult ez a hatalmas állat, de később sikerült a visszatelepítése. Vagy 800 példánya legelészik manapság a rengetegben. A Białowieża-erdő Lengyelország első nemzeti parkja.
A Hortobágyi Nemzeti Park
Ez park a füves puszta élővilágát és a hozzá kapcsolódó hagyományos életmódot védi Magyarországon. Azt gondolnánk, valamiféle ősi maradványról van szó, holott a táj mai képe alig 200 éve alakult ki az ember tevékenysége nyomán. A folyók szabályozása, a mocsarak lecsapolása, az erdők kivágása és a legeltető állattartás következtében száradt ki, szikesedett el az addigi ligetes sztyeppe. A megmaradt mocsarak, holtágak és nádasok ma is sokféle vízinövénynek, állatnak és madárnak nyújtanak biztonságos otthont. Tavasszal és ősszel a költöző madarak tízezrei pihennek meg a Hortobágyon. Ez Magyarország első nemzeti parkja.
A Tátrai Nemzeti Park
Szlovákia területén az első nemzeti park. A Magas-Tátra egyedülálló hegyi és magashegyi növény- és állatvilágát védi, mint a törpefenyvesek és borókafenyvesek növényzetét vagy a gyönyörű havasi gyopár virágait. Az erdőkben barna medve szamócázik, a havasi réteken tavasszal mormoták napoznak, a meredek sziklákon nagy magasságban zergék ugrándoznak. A zerge, ez a fürge patás a Magas-Tátra jelképe, egyedül csak itt él a világon. A látogatók számtalan turista- és tanösvényen túrázva ismerkedhetnek a Magas-Tátra természeti kincseivel. Sok érdekeset megtudhatnak a hegység és az itt élő emberek életéről is a tátralomnici TANAP Múzeumban.
Tudtad?
A tátrai zerge a jégkorszak óta, több ezer éven keresztül teljesen elzártan fejlődött a Magas-Tátrában. Ezért különbözik minden más zergétől, az Alpokban vagy akár az Appenninekben élő rokonaitól is.