Igaz, hogy a perzsák birodalma mindössze kétszáz évig állt fenn, mégis ez volt az első világbirodalom a történelemben. Területe fénykorában Indiától a Földközi-tengerig húzódott, és még Afrikában Egyiptom is hozzá tartozott. Az akkori világ népességének csaknem a fele ennek a birodalomnak az alattvalója volt. Vezető hatalomként uralta a világ kereskedelmét, gazdaságát, haderejét. Tehette, mert legendásan gazdag volt.
Dárius kincse
A Perzsa Birodalmat Nagy Kürosz király alapította. A mai Irán területén jött létre, aztán folyamatosan terjeszkedett, a perzsák sok népet meghódítottak. Kürosz király azonban okos uralkodó volt. Sok más korábbi és későbbi hódítótól eltérően nem akarta az elfoglalt területek népére ráerőltetni a perzsák szokásait, vallását, nyelvét. Türelmes volt, megengedte, hogy a meghódított népek megőrizzék a saját hagyományaikat, nyelvüket, hitüket. Így történhetett, hogy a hatalmas birodalom sokféle népe nem gyűlölte a perzsákat, hanem még örömmel is vette, hogy az erős birodalom védelme alá került. A perzsák meg szívesen tanultak más népektől, átvettek dolgokat a kultúrájukból, ahogy más népek is kölcsönöztek egymástól és a perzsáktól. Így erősödött és gazdagodott egyre a birodalom.
A később trónra kerülő Dareiosz király viszont nagyszerű szervezőnek bizonyult. Az akkorra már hatalmasra duzzadt birodalmat húsz részre, tartományokra osztotta. Ezeket szatrapiáknak nevezték. Élükön a király által kinevezett, megbízható emberek, a satrapák álltak. A satrapák hozták a törvényeket, ők szedték be az adót. És gyűlt a pénz a király kincstárában, korabeli feljegyzés szerint évente néhány száz tonna arany és ezüst. Dareiosz király arany- és ezüstpénzt veretett, csatornákat, öntözőrendszereket, a birodalom egyik végéből a másikba vezető utakat épített. Erős kezű és a perzsák leggazdagabb uralkodója volt, annyira, hogy a nevét máig is őrizzük a Dárius kincse szólásunkban.
A halhatatlanok serege
A hódító hadjáratokhoz persze jól felszerelt hadsereg is kellett. A perzsa hadsereg sikereihez nagyban hozzájárult, hogy a hatalmas birodalomból rengeteg katonát tudtak kiállítani. A legjobb katonák a király testőrségében szolgáltak. Az ő feladatuk egyedül az volt, hogy az uralkodót védjék. Halhatatlanoknak nevezték őket azért, mert az elesettek helyébe azonnal új embereket soroztak. Így az elit csapat létszáma mindig kereken tízezer fő volt.
Az örök tűz fénye
A perzsák vallása az igen nehezen kimondható zoroasztrizmus volt. Nevét az alapítójáról, Zoroaszter prófétáról kapta. Középpontjában az örök jó, azaz a fény és az örök rossz, vagyis a sötétség végtelennek tűnő küzdelme állt. Úgy tartották, ha valaki jót cselekszik, s megpróbálja vele önmagát és a környezetét is jobbá tenni, azzal a fény győzelmét segíti elő. A zoroasztriánus templomokban örök tűz égett, ami a jóságot jelképezte, a legszentebb iratoknak pedig Zoroaszter próféta tanításai számítottak.
A kertművészet mesterei
A perzsa templomok egyszerű épületek voltak, nem emelkedtek az égig. Bezzeg a király és az előkelők fényűző palotái! Ma romjaiban is megcsodáljuk Perszepolisz palotáinak lenyűgöző oszlopsorait, a kőmaradványok díszes faragásait. Ezt a várost Dareiosz király építette egy új fővárosnak. A palotákhoz hatalmas virágos- és gyümölcsöskertek tartoztak, amiket a perzsák nagy gonddal ápoltak. A kertművészet kiváló mesterei voltak. Pedig hát a birodalom szinte egész területét meleg időjárás, sőt forróság és szárazság jellemezte. Ám a perzsák a jól kiépített csatornarendszerekkel a mezőgazdasági területek és a kertek öntözését is kiválóan megoldották.
Baka L. Patrik