Ha nálunk, az alföldön nincs is, de a magashegyekben télen van hó. lehet síelni, szánkózni, közben teleszívni a tüdőt jó friss hegyi levegővel. Csak az nem jó, ha sorba kell állni és sokat kell várni a sífelvonóra. De mi is az a sífelvonó, és miért érdemes megvárni, hogy sorra kerüljünk és felszállhassunk rá?
Mindenféle felvonó szerkezeteket persze régóta használnak az emberek, hogy épületek, bányák, hajók emeletei között embereket vagy tárgyakat szállítsanak. Na de a hegyekben, hogy a csúcsokra vigyenek olykor rettentő mélységek fölött? A hegyekben bizony nem olyan régóta működnek felvonók. A kezdetekkor viszont fontos szerepük volt abban, hogy a síelés mint tömegsport népszerűvé vált és elterjedt.
Az első sífelvonó a németországi Fekete-erőben kezdett működni. Az egyik tisztáson telente összegyűlő sízőknek és szánkózóknak könnyítette meg a feljutást a hegyoldalon. 280 méter magasra vitte fel a lesiklani vágyókat. Az ötletgazda és segítői faoszlopokra drótkötelet szereltek, amelyről kötelek lógtak le. Ezekre lehetett ráakasztani a szánkót, a sízők pedig egyszerűen belekapaszkodtak vagy magukra vették, mint egy kengyelt, és hagyták magukat felvontatni a drótkötéllel, amelyet akkor, 1908-ban egy kis vízimalom energiájával hoztak mozgásba. Ma is így működnek a húzóliftek a sípályákon télen a hegyekben.
A havon húzó liftekkel szemben, amelyek persze csak télen működnek, nyáron is lehet használni a felszín felett lebegő felvonókat. Vannak köztük ülőliftek és úgynevezett buborékos ülőliftek is. Ezekbe 2-3, némelyikbe akár 6 személy is beleülhet egyszerre, hogy a drótkötélpályán libegve feljusson vele a magasba. A buborékosnak mondott változatoknál az ülés fölé egy átlátszó védőburok hajlik, hogy hóesésben, erős szélben óvja az utasokat. A mai ülőliftek szinte egyikéről sem hiányzik már ez a védőburok.
A sífelvonók legkényelmesebbjei a kiskabinos vagy gondolakabinosnak is mondott szerkezetek. Ezek általában olyan helyeken üzemelnek, ahol mély völgyek, szakadékok fölött halad a drótkötélpálya. 4-8 személy utazhat bennük. Utazás közben nem is kell a lábukon tartaniuk a sílécet, mint az ülőliftnél, hanem lecsatolva kényelmesen elhelyezhetik a fülkében.
A Magas-Tátrában működő felvonók közt nagyon népszerű a Lomnici-csúcsra vezető. A pálya felső szakaszán kis piros kabinok libegnek a drótkötélen. Tátralomnictól indulva a Kő-pataki-tóig, majd onnan tovább, a csúcsig juthatnak fel vele az utasok, s közben gyönyörködhetnek a lenyűgöző kilátásban.
Ótátrafüred és a Tarajka hegycsúcsnál lévő turistaközpont között egy siklóvasút közlekedik, amely valójában szintén felvonó, hiszen nincs saját meghajtása, hanem kábel húzza fel a felső végállomásra. Ez a vasút még a múlt század elején épült, 1908-ban szállította az első turistákat a Magas-Tátrában. Azóta persze néhányszor átépítették és korszerűsítették. A siklóvasút a Magas-Tátrában egyetlen pályán közlekedik, csak középen ágazik a pálya ketté egy darabon, hogy a kocsik ki tudják kerülni egymást.