Két dolog, amiről manapság nem sok ember lenne képes lemondani, a számítógép és az internet. Annyira meghatározzák, átszövik az életünket, hogy nélkülük el sem tudjuk képzelni a mindennapokat.
Pedig néhány évtizeddel ezelőtt a ma ismert formájukban még nem is léteztek. Elég volt fél évszázad, és úgy átformálták a világot, hogy joggal tekinthetjük őket világmegváltó találmányoknak. Hát lássuk, hogyan történt mindez!
A számítógép
Ha nagyon vissza akarunk nyúlni a kezdetekhez, akkor mondhatjuk, hogy ennek a találmánynak a korai előképeit is az ókorban kell keresnünk. Az ősi civilizációkban már megfogalmazódott az igény arra, hogy a sok számítási feladatot, amit a mindennapi élet, de leginkább a gazdaság működtetése követelt, valahogyan felgyorsítsák. Így született meg az abakusz, egy olyan számolást segítő eszköz, amely szinte minden ókori kultúrában előfordult. A bonyolult műveletekhez persze nem volt jó, de a számolást éppen tanuló kisdiákok körében taneszközként a világ számos országában a mai napig használatban van.
Hogy gyorsabban menjen a számolás
Nagy lépés volt a 17. században Edmund Gunter találmánya, a logarléc. Segítségével már komolyabb matematikai műveletek is elvégezhetők lettek. Majd úgynevezett mechanikus számológépek építésével próbálkoztak, de egyik sem tudott gyorsabb, hatékonyabb és pontosabb lenni, mint a kézzel való számolás. Igazi áttörést a számítások felgyorsításában csak a 20. század hozott, amikor a mechanikus gépeket felváltották az elektronikus eszközök.
Az elsők és a következők
A második világháború idején már használtak kódfejtésre kiválóan alkalmas szerkezeteket, majd megjelentek a mai értelemben vett számítógépek. Az elsők még hatalmas monstrumok voltak, sok ezer rádiócsövet tartalmaztak, egy egész teremnyi helyet elfoglaltak, zabálták az áramot, és mai szemmel nézve megmosolyogtató volt a teljesítményük. A számítógépek második és harmadik generációinak tagjai már jóval kisebb méretűek, teljesítményüket nézve viszont sokkal erősebbek lettek. Megszülettek az első programozási nyelvek és operációs rendszerek is. De még ezeket a gépeket se úgy képzeld el, mint a mai asztali számítógépet vagy a laptopot! A mindenki számára elérhető személyi számítógépek kora, a negyedik generáció alig ötven évvel ezelőtt, az 1980-as években jelent meg. Ekkor lett roppant népszerű például a Commodore 64, ami a mai napig tartja a világ legnagyobb példányszámban eladott számítógépének rekordját. Az igazi nagy ugrás azonban még hátra volt!
A nagy robbanás
Az 1990-es évektől olyan robbanásszerű fejlődés ment végbe a számítástechnika területén, amely gyökeresen megváltoztatta a világot. Két elemre érdemes bontani ezt a folyamatot, az egyik a hardveres-, a másik pedig a szoftveres rész. A számítógép lelkének számító processzorok fejlődése elképesztően megnövelte a végrehajtható műveletek mennyiségét. Lehetővé tette, hogy az addig főleg szöveges parancsokra épülő, nagy szakértelmet igénylő operációs rendszereket felváltsák a grafikus felületű, könnyen kezelhető rendszerek. Ilyeneket használunk ma is, immár nemcsak az asztali gépeken, hanem a laptopon, tableten és természetesen a telefonon. Megoldódott a hatalmasra duzzadt adatmennyiség tárolása is. Ezt a feladatot a számítógépen a merevlemez (HDD) vagy mostanában a mozgó elemeket nem tartalmazó és gyorsabb SSD végzi. De még ennél is modernebb dolog az úgynevezett felhőalapú tárolás, amikor az adatot már nem helyben tároljuk, hanem az internet segítségével távoli szervergépre küldjük. Az óriási előnye ennek az, hogy az adattárolót nem kell „cipelnünk”, az bárhonnan, bármilyen számítógépről könnyen elérhető.
Az internet
Mint számos technikai eszköz, kezdetben az internet is katonai fejlesztés volt. Mégpedig a második világháborút követő évtizedekben, amikor hatalmasra nőtt a feszültség a világ akkori két legerősebb hatalma, az USA és a Szovjetunió (a mai Oroszország és a hozzá tartozó tagállamok) között. Szerencsére ez végül nem vezetett igazi összecsapáshoz, igazi háborúhoz. Az amerikaiak ebben az időben kezdtek fejleszteni egy hálózatot, amelynek a lényege, hogy nem volt központja (mint például a telefonnak), hanem az adatokat egy-egy állomáshelyről legalább két másik csomópontba lehetett küldeni. Ez volt az ARPANET nevű hálózat. A vezető amerikai egyetemek és kutatóintézetek között teremtett közvetlen adatkapcsolatot, de katonai célokat is szolgált. A hálózatba bekapcsolt eszközök és csomópontok száma egyre szaporodott, a résztvevő szervezetek rajta keresztül tudtak levelezni, adatokat továbbítani. A hadászati célú elemeket később leválasztották az addig éppen ezek miatt szigorúan ellenőrzött ARPANET-ről, és a hálózathoz egyre szabadabban csatlakozhattak további számítógépek. A rendszer egyre növekedett, sőt új hálózatok is létrejöttek, amelyek természetesen egymással is kapcsolatban álltak. Így született meg az internet.
A World Wide Web
Újabb nagy ugrást jelentett a World Wide Web, azaz a világháló megalkotása. Ez az internetnek az a része, amikor valamilyen webböngésző segítségével nyitunk meg weboldalakat a megfelelő cím beírásával (például www.kabocalap.com). Manapság pedig már ott tartunk, hogy az internetes technológiákat több milliárd ember használja személyes, oktatási és üzleti célokra, áruk megrendelésére, kapcsolattartásra, szórakozásra és még egy sor hasznos vagy haszontalan dologra. Mindenesetre az biztos, hogy az internet manapság olyan nélkülözhetetlen alapszolgáltatássá vált, amely meghatározza a mindennapi életet, a munkát, a tanulást és a kommunikációt.