Mesetár
Veres István: Petőfi - részlet

 

Újságírók és másolók

Volt már rendes ruhája meg szobája és a cipőjébe sem kellett újságpapírt tömnie, de aminek a legjobban örült Petőfi Sándor, hogy munkája is volt már Pozsonyban. Záborszky újságmásoló műhelyében dolgozott, a Várlépcső mellett, a Dómmal szemben.

Bővebben...
 
Z. Németh István: Hippenhopp, a hótörpe

 

Reggelre minden fehér lett. Olyan szikrázó, ragyogó és illatos fehérség lepte be a tájat, hogy Mimi és Momi alig akartak hinni a szemüknek. Gyorsan kitárták piciny házuk ablakát, és mélyeket szippantottak a kristálytiszta levegőből.

Bővebben...
 
Mikszáth Kálmán: Hókirály

 

Mi mindent ki nem gondolnak ezek a bohó falusi gyerekek. Amint meggyúrták hóbul az emberformát, azt mondta Rigó Bandi:

– Ragasszunk neki lengő szakállat kenderből.

Majd így szól Szijjártó Pista:

– Tegyünk a fejére papiroskoronát.

Bővebben...
 
Kovács Magda: A pisze kis karácsonyfadísz története

 

A pisze kis karácsonyfadísz álomittasan mocorgott. Zavarta a rengeteg fény, ami abban a pillanatban, hogy a doboz teteje felnyílt, zúdult be rá. Csak lassan jutott el a tudatáig, hogy elérkezett a pillanat, a várva várt.

Bővebben...
 
Löffler Zsuzsanna: Az elvarázsolt testvérek és az utolsó boszorkány - részlet

 

– Mehettek – egyezett bele azonnal Tótágas. – Mindhárom próbán megálltátok a helyeteket, nem hiszem, hogy bármi bajotok történhetne a Sárkány-hegységben. Bár Beléndekkel jobb, ha vigyáztok! – tette hozzá.

– Ki az a Beléndek? – kérdezte Mátyás, mert neki nem lett volna ellenére egy jó kis csata.

Bővebben...
 
Finy Petra: Álomkunyhó

 

Részlet a Bodzaszörp című könyvből

Mese a nagypapáról, aki mindig csak fúrt és faragott, és a nagymamáról, aki egész nap csak varrt és kötögetett, és aztán ennek meg is lett a következménye

‒ Ezek a gyerekek úgy másznak a fára, mintha egy fán születtek volna, és az ágai között nőttek volna fel ‒ jegyezte meg nagymama, miközben az uborkát hámozta a salátához, és az ablakból figyelte az iker fiúkat, akik a nagy tölgyfa ágain csimpaszkodtak a kertben.

Bővebben...
 
Bálint Ágnes: Szeleburdi család - részlet

 

Szeptember 22.

Megbeszéltük a Radóval, hogy naplót fogunk írni, és majd ha öregek leszünk, jót derülünk rajta. Ezt a szót, hogy derülünk, a Radótól gyűjtöttem. Az ő papája nyelvész. A mamája meg színésznő, és otthon mindig szerepeket tanul. Ezért nálunk az osztályban Radónak van a leggazdagabb szókincse. De én már sokat loptam belőle.

Bővebben...
 
Forgács Péter: Fadrusz - részlet

 

Dani vagyok. Takács Dani. Pozsonyi srác, tizenkét éves. Nem vagyok kockafej, se okostojás, de azért jól tanulok. Szeretem az állatokat, van egy hörcsögöm, Snuki és két aranyhalam: Rembrandt és Picasso. Rajtuk kívül ott vannak még a barátaim, na és persze a családom. Szörnyű gáz egy család vagyunk!

Bővebben...
 
Z. Németh István: Leonard, a lepkevadász

 

Egyszer volt, hol nem volt, a szemkápráztató szederbokron túl, még a gróf almáskertjén is túl, messzebb, mint a szomszéd falu kavicsbányája, de a világvégi tejfehér vízesésnél azért közelebb, élt egyszer két leány, Mimi és Momi.

Bővebben...
 
Gyüre Lajos: A legbátrabb kisegér

 

Azon a télen igen erős fagyok jártak. Nem is volt kedve kiruccanni a jó meleg vackából még a kisegérnek sem. De hát a kötelesség az kötelesség. Gyűlésbe kellett menni. Ugyanis az egerek királyát egy szép napon, akarom mondani, egy gyászos napon, a lyuk szélén elérte a végzet.

Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 14