Minden kisiskolásnak

Tudtad? A Föld felületének majdnem háromnegyed részét víz borítja: óceánok, tengerek, folyók. Óriási mennyiségű víz ez! Mégsem félelmetes, hiszen a földi élet alapja a víz. Fennmaradásához minden élőlénynek szüksége van vízre.

Sokat hallunk mostanában a felmelegedésről.  Óriási gond ez, mert a következményei katasztrofálisak lehetnek a földi életre. Az óceánok vize is melegszik, ami többek között azzal jár, hogy a Jeges-tenger jégtáblái fokozatosan elvékonyodnak, olvadnak. Az Északi-sark táján hatalmas jégtáblák, jéghegyek találhatók, alattuk nincs is szárazföld. Szárazföld csak a Déli-saroknál van, ez az Antarktisz. Az Északi-sark a jég birodalma, ami a felmelegedéssel veszélybe került.

Az élet a Földön az óceánokból indult – vagy 3,6 billió évvel ezelőtt. Mennyi idő az? Felfoghatatlanul sok! S ez az óriási vízmennyiség azóta is pótolhatatlan szerepet játszik a földi életben. Rengeteg élőlénynek, halaknak, rájáknak, apró planktonoknak és hatalmas bálnáknak az otthona. Élelemforrása a partok mentén élő emlősöknek, madaraknak – és megélhetést nyújt évezredek óta az embernek.

Az ember nem mindig barátkozott a hatalmas vizekkel, az óceánokkal és tengerekkel. Volt, hogy borzadt, rettegett, félt tőle. S volt is rá oka. Hiszen hosszú időbe telt, míg megtanult az örökké mozgó, nagy vízfelületeken közlekedni, kiismerte a tengerek sokféle arcát, a tomboló viharokat, tapasztalatokat szerzett a mélyükben élő furábbnál furább lényekről.

Mennyi csodás dolog, amivel a tengerek és óceánok elhalmoznak bennünket! A tenger bőségesen osztogatja kincseit. De vajon mi, emberek jól sáfárkodunk ezekkel? A hatalmas vízfelületek kalandra, nagy felfedezésekre, utazásokra csábítanak bennünket. Mélyükből hal kerül az asztalunkra, só a levesünkbe, üzemanyag az autónkba, ékszer a ruhánkra. A tenger áldásaival megkönnyíti és megszépíti az életünket. És mi mit teszünk érte?

Mennyi apró ér, kanális, patakocska, folyó körös-körül a természetben! A lehullott csapadék, az olvadó hó, a felgyülemlett talajvíz, a források vize mind utat keres magának. A sziklákon csordogáló erecske a hegyről leérve patakká, aztán folyóvá duzzad a belefolyó sok víztől, s folyik, folyik tovább, mígnem hatalmas folyamként beleömlik a tengerbe vagy az óceánba.

Honnan erednek a folyók? Hol van az elejük? Gyakran nehéz meghatározni. Mert eredhetnek egy forrásból a hegyekben vagy egy tóból. De forrása több is lehet egy folyónak. Ezért van aztán, hogy olykor a folyók hosszát se egyszerű pontosan megmondani. Mert melyik forrást tekintsük az elejének?

A nagy folyók, a folyamok hosszú utat tesznek meg, míg elérnek a tengerig vagy az óceánig. A hosszú út során sokféle tájon folynak keresztül. Némelyik szakaszon nemesfémet, sőt drágakövet mosnak ki a talajból.

Akár néhány kilométert, akár több ezret tesznek meg a folyók, végül mind elérkeznek útjuk végéhez: beleömlenek egy másik folyóba, tóba vagy a tengerbe. A nagy folyók torkolata, a hely, ahol ez megtörténik, rendkívül érdekes.

Nagyszerű dolog a hajókirándulás! Végigcsorogni a Dunán egészen a torkolatig. A tengerig! Micsoda élmény! De tudtad, hogy már a Dunát is a veszélyeztetett folyók közt tartja számon a Természetvédelmi Világalap, a WWF (World Wide Fund of Natur).