Minden kisiskolásnak

Először egy pici lakásban laktunk anyuval és apuval a negyedik emeleten, aztán családi házba költöztünk. A ház szép nagy volt, nekem is lett külön szobám. De a kertje! Csupa gaz, bozót. Nagyon elhanyagolt volt. Még fogócskázni sem lehetett benne rendesen, mert folyást orra buktunk.

Amikor még kisgyerek voltam, egy hatalmas lóversenypálya mellett laktunk egy pici házban. Apukám nem engedte, hogy átbújjak a piros korláton, mert féltett a lovak kemény patáitól. De az istállók közelébe gyakran odaólálkodtam, és bekukkantottam a pihenő állatokra.

Gyerekkoromban egyszer egy nagyon érdekes könyvet kaptam ajándékba karácsonyra. Hajóslexikon volt, tele fényképekkel, rajzokkal régi híres hajókról, hajóépítésről, tengeri utakról, a tengerészek életéről.

Hát az a fekete alak meg kicsoda ott, a háztetőn? Ugrál egyik kéménytől a másikig. Talán egy nagyra nőtt fekete kandúr? Szó sincs róla! Ő a kéményseprő. De mi dolga lehet a magasban? Söpri a kéményt, a neve is elárulja.

Gyerekkoromban anyukám egy kávéházban dolgozott. Apukámmal néha, amikor vasárnap is be kellett mennie a munkába, mert olyan sok volt a vendég, elmentünk őt meglátogatni. S amíg ők apuval beszélgettek, én a zongoristával barátkoztam.

Szoktál papás-mamást játszani a barátaiddal? Hát királyosdit, hogy királyok, királynők vagytok, mint a mesében? Vagy harcosok, egymás ellenségei, varázslók, kardfogú tigrisek? Ugye, milyen jó dolog azt játszani, hogy valaki más vagy, mint a valóságban?!

Oviskoromban mindig elkísértem anyukámat a fodrászhoz. Elnézegettem, ahogy a néniknek levágják, befestik a haját, aztán szőke, vörös, fekete sárral a fejükön ücsörögnek és olvassák a színes újságokat. Néha átmentek a kozmetikába, és feketére festették a szempillájukat. De a legjobban tudjátok, mit szerettem? A samponok, balzsamok, hajlakkok illatát.

Szeretsz utazni, kirándulni, messzi tájakat látni? Érdekelnek más népek szokásai? Akkor az idegenvezető kiváló foglalkozás lehet a számodra. Már csak néhány idegen nyelvet kell megtanulnod hozzá!

Kisfiú koromban, egy forró nyári napon történt. Horgásztunk a barátaimmal, aztán tüzet raktunk a tóparton. Meg akartuk nyárson sütni az apró halakat, amit fogtunk. Délután volt, a talaj még égette a talpunkat. Egyszer csak hopp, egy szikra kipattant a kövekkel körberakott kis fészekből és máris lángra lobbantotta a száraz füvet a tűzhely körül.

Erdész vagyok, és a fák az én barátaim. Elmesélem neked a barátságunk történetét. Akkor kezdődött, amikor elvégeztem az erdésziskolát és elkerültem egy erdőgazdaságba.