Az előrejelzések szerint 2016-ban is forró lesz a nyár. Kánikula idején a hajnali és az alkonyati órák a legszebbek és persze a legkellemesebbek. A nap már négy óra előtt felkel, és este csak nyolc óra körül bukik alá a nyugati égbolton. A forró déli órákban az állatok többsége pihen, keveset mozog, elrejtőzik valamilyen hűvösebb helyen.
A kora reggeli és az alkonyati órákban érdemes nyáron a határt járni, látnivalóban ilyenkor bőven van része annak, aki nem lusta korán kelni vagy estefelé kirándulni a természetbe. Az állatok ezekben az órákban járnak ennivaló után.
Ha nem túl nagy a szárazság, a hajnali órákban még harmattól nedves a fű. A földutak mentén, árokparton átnedvesedett tollukat a nap első sugaraival szárítgató fácánokkal találkozhattok. Ha nem vagytok elég figyelmesek, megtörténhet, hogy egy-egy napozásából felriasztott kakas nagy szárnycsapkodással, cserregő hangon rebben fel majd a lábatok előtt. Mezei nyulat is láthattok, gyakran azok is a nyílt mezőn üldögélve szárítgatják a hajnali legelészés közben átnedvesedett bundájukat. S ilyenkor oson haza éjszakai vadászatából a róka.
Az esti órák is mozgalmasak. Még vörös az ég alja a lenyugvó naptól, amikor a tisztás felett csapongva már vadászni kezdenek a denevérek. A szentjánosbogarak apró fényei is hamarosan fel-felvillannak a bokrok közt, és előbújik rejtekhelyéről a barna varangy.
A denevérek nappal alszanak, éjszaka vadásznak. Nagyon különös lények. A rovarokat, lepkéket, cserebogarakat röptükben kapják el. De arra is képes némelyik fajuk, hogy mélyrepülésben egészen a talajig szálljon, s ott akár az avar alól villámgyorsan elragadja a zsákmányt. A sötét éjszakában nem a látásuk, hanem a szaglásuk és legfőképpen a hallásuk segítségével tájékozódnak. Ultrahangokat bocsátanak ki, s azok visszaverődéséből tudják, merre van akadály vagy ennivaló. Nagy füleik nagyon jó hangfogók. A szárnyaik pedig azért olyan nagyok, hogy a fák ágai között lassan, néha szinte lebegve is tudjanak repülni, s a leveleken, ágakon lapuló rovarokat is el tudják kapni.
A nyári forróságban a tavak, kisebb folyók vize hamar felmelegszik, és kevés bennük az oxigén. Némelyik hal ilyenkor az iszapba fúrja magát. A fenékre merülve hűsöl a vörösszárnyú keszeg is.
Figyelem!
A nagy hőségtől az ember közelében élő állatok, madarak is szenvednek. Kánikula idején ti is jobban figyeljetek rájuk. Az erkélyre, kertbe tegyetek ki itatót a madaraknak, és gondoskodjatok róla, hogy mindig legyen benne friss víz. Különösen vigyázzatok a kutyákra. A kutya lihegéssel hűti magát. De 30 °C fölött akár gutaütést is kaphat a melegtől. Ügyeljetek, hogy legyen elég ivóvize, fürödhessen és napközben tartsátok őt hűvös helyen.
Kérdezz!
Miért vörös hajnalban és estefelé a Nap?
A napfényben sokféle, vörös, sárga, kék és zöld színű fénysugár van. Amikor alacsonyan áll a Nap az égbolton – hajnalban és estefelé –, a fénysugaraknak vastagabb levegőrétegen kell áthatolniuk, hiszen ferdén jutnak el a Földre, és nem merőlegesen, mint délben. A levegőben közben egyre fogynak belőlük a fénysugarak. Legutoljára csak a vörös színűek maradnak. Ezért vörös a felkelő és a lenyugvó Nap.
Tudtad?
A mezei nyúl több kilométert is képes megállás nélkül és teljes sebességgel futni, ha ellenség, róka, kóbor kutya elől menekül. Neki a futás az egyedüli védekező eszköze. Nagy segítségére vannak a hosszú hátsó lábai. Ezekkel elrugaszkodva tud a meredek hegyoldalon is fürgén felfelé szaladni.