Sokszor olvashatjuk a tankönyvekben, hogy mennyi hasznos találmányt adtak a magyar feltalálók a világnak. Ez nagyon sok esetben igaz is, hiszen a C-vitamin, a golyóstoll, a Rubik-kocka, az elektronikus számítógép ötlete és a hologram is magyar találmány. Van azonban néhány olyan eszköz, amiről igazából csak a mi történelemkönyveink emlékeznek meg úgy, mintha mi, magyarok adtuk volna a világnak.

De miért is van ez a furcsa ellentmondás? Egész egyszerűen azért, mert a világon egy sor találmánynak egy időben akár több feltalálója is lehetett. Az ipari forradalmak korában rengeteg vállalkozó kedvű mérnök kísérletezett a tudomány és a technikai fejlődés legújabb eredményeivel, így nem csoda, hogy egy csomó dolgot több országban, akár egymástól teljesen függetlenül is feltaláltak. Az is előfordult, hogy valakinek volt egy jó ötlete, de csak másvalaki tudta megépíteni a találmányt, aztán egy harmadik továbbfejlesztette, a negyedik meg elterjesztette a világban. És nyilván mindig azé lett a dicsőség, aki egy működő, sok példányszámban gyártható, új és hasznos eszközt fejlesztett ki.

 

     

 

Tévhitek: Irinyi János hosszú kísérletezés után, 1836-ban felfedezte a zajtalan és robbanásmentes gyufát. Jedlik Ányos a dinamót szabadalmaztatva forradalmasította az áramtermelés elméletét, nem mellesleg pedig feltalálta a szódavizet. Puskás Tivadar a telefonközpont ötletét adta a világnak, Asbóth Oszkár pedig a helikoptert fejlesztette ki.

 

  

 

Nos, a helyzet az, hogy habár mindannyian kiváló tudósok és szakemberek voltak, a fenti állításokat mégsem szabad ténynek tekintenünk.

A gyufát már Irinyi János születése előtt feltalálta egy bajor kémikus. Az ő találmánya azonban nem volt tökéletes, mert az összetevői miatt a gyufája óriási robajjal és túl könnyen meggyulladt, így eléggé veszélyes volt. Irinyi vegyészhallgatóként ezt a gyufát fejlesztette tovább, és sikerült is neki egy halkan működő fajtát megalkotnia. Azonban ezzel is volt probléma, mert ez is túl könnyen gyulladt (akár zsebben is, ami elég kellemetlen) és egy nagyon mérgező anyagot is tartalmazott. Végül 1844-ben egy svéd feltaláló a mérgező anyagot kivonva és az öngyulladást is kizárva szabadalmaztatta a ma is használatos gyufát. A fentiek azonban egyáltalán nem csökkentik Irinyi érdemeit, aki korának tényleg kiemelkedő tehetségű vegyésze volt.

 

  

 

Szegény Jedlik Ányossal kicsit más a helyzet. Ő ugyanis valóban felfedezte a dinamó működésének elvét 1861-ben, a találmányát azonban nem szabadalmaztatta. Így a dicsőség Ernst Werner von Siemensé lett, aki 1866-ban jutott ugyanerre a felfedezésre, s a világ őt tartja a dinamó feltalálójának. A szódavíz feltalálásáról viszont annyit, hogy azzal Jedlik Ányos valóban kísérletezett, azonban maga a találmány ekkor már majdnem egy évszázada létezett.

Puskás Tivadar sem találta fel a telefonközpontot, ugyanis nem volt rajta mit feltalálni. Samuel Morse távírója és a távíróközpontok ekkor már rég léteztek. A telefonközpont pedig ugyanezen az elven működik, csak nem jeleket, hanem hangokat továbbít. Amit azonban valóban Puskás Tivadar talált fel, az a telefonhírmondó, amely híreket, nyelvleckéket, sőt még színházi közvetítést is szolgáltatott 1892-től (éves előfizetésért), így ez a találmány a rádió és akár az internet előfutárának is tekinthető.

 

  

 

Asbóth Oszkár helikopterét viszont tényleg a legendák világába kell utalnunk. Az általa fejlesztett szerkezet ugyanis egész egyszerűen nem volt működőképes, önálló repülést vagy lebegést nem lehetett végrehajtani vele. Az viszont igaz, hogy az ő kísérleteit is figyelembe véve sikerülhetett az első igazi helikopteres repülési kísérlet 1936-ban.

 

Feladat

Nézz utána az interneten, hogy ki volt a feltalálója a C-vitaminnak, a golyóstollnak és az írás elején említett többi találmánynak!