Álom ringat
Álom ringat
messzi vízre,
viszlek, hozlak,
jössz-e, mész-e?
Gólya tocsog,
sás közt billeg,
békák húznak
uccu-inget.
Csörgő réce
csörgőt rázva,
vízicsibét
biztat táncra.
Kanalasgém
főzni készül,
sürög-forog,
hű, vitézül.
Bölömbika
‒ búumb ‒ bömböl,
kifolyt a zsír
a bödönből.
Álom ringat
messzi tájra,
jaj, mit eszünk
vacsorára?!
Komorul, komorul
Komorul, komorul
az ég fényes arca,
a fák haját szélfodrász
fésüli, csavarja.
Dübörög, dübörög
vadlovak patája,
ki megázni nem akar,
bújjék be a házba.
Sisereg, sisereg
villámok kaszája,
ki tüsszögni nem akar,
bújjék be az ágyba.
Esik már, zuhog már,
susorog a zápor,
bölömbika bődörög
hajladozó nádon.
Esti órán
Lassan lépdel
az este,
kihuny a fény.
Hold billen az
ereszre,
arany és réz.
Kábán piheg
a rózsa,
illata száll.
Álom pelyhez
a tóra,
ezer madár.
A fákra csönd
települ,
alszik a szél.
Tolvajként, hú,
menekül
két denevér.
Ha pacsirta volnék
Ha pacsirta volnék,
messze szállnék,
virágdíszes
réteken tanyáznék.
Ha sasmadár volnék,
felhőn hálnék,
szélparipán
vígan nyargalásznék.
Ha meg galamb volnék,
itt maradnék,
csak ablakod
alatt turbékolnék.
Balázsy Géza rajza