Kastélyokat, kúriákat, erődítményszerű falakkal megerősített ódon templomokat bőven talál, de még romos várakra is akadhat az, aki Tornalja és Pelsőc környékén túrázik. Erdős vidék, sík táj egymást váltogatja errefelé. Biciklis kiránduláshoz kiváló hely.

Tornaljának még a nevében is benne van, hogy torony alja, azaz vár alatti település.  S valóban állt itt egykor egy vár, a régészek igyekeztek is feltárni a maradványait. A látogató azonban inkább gyönyörködhet a kastélyokban, amelyekből több is van a városkában, bár nem mindegyik látogatható. Különféle intézményekként szolgálnak.  Az egyikben például gyermeknevelő intézet működik. Aztán ha elfáradtunk a sok néznivalótól, lubickolhatunk egy jót a város híres strandfürdőjében. A fürdő medencéit egy tengerszem vizével töltik fel.

 

  

 

Ha Tornaljától keletnek vesszük az irányt, a sík vidékről egykettőre dombok közt találjuk magunkat. A Szilicei fennsík illatos mezőin kerekezünk.  Nyáron ezek a gyepek úgy kiszáradnak, hogy még a kecske is alig talál rajtuk legelnivalót. A fennsík tele van szakadékkal és barlanggal. Itt van Európa legmélyebb szakadékbarlangja, a Barazdalás, 211 méter mély. Szilice falu határában egy jégbarlang 91 méter mély. Olyan, mint egy óriási zsák. Egy barlang beszakadásakor keletkezett. Óriási, jéggé fagyott vízesés is látható benne. A környék barlangjaival együtt a szilicei is felkerült az UNESCO Világörökség listájára.  A fennsík maga is védett rezervátum. A titokzatos föld alatti üregek és cseppkövek még Petőfi Sándor képzeletét is megragadták. Így írt a barlangrendszerről:

 

"Mikor a mennyországból kiebrudalták a pártos angyalokat, itt kezdték jövendőbeli lakásukat, a poklot ásni; azonban itt nem boldogulván, másfelé fordultak. Képzelhetni, mint fáradoztak a szegény ördögök e sikertelen munkában, izzadságuk még most is csepeg e félig kész pokol oldalairól és tetejéről."

 

Kecső határában meglátogathatjuk a híres Domicai-cseppkőbarlangot. Hatalmas, az országhatáron átnyúló, összefüggő rendszert képez az aggteleki Baradla barlanggal. Tavain, patakjain akár csónakázhatunk is egyet. A régészek a barlangjáratokban kőkorszaki emberek edényeire, kő- és csontszerszámaira találták. A kőkorszaki emberek ezekben az üregekben laktak.

 

 

     

 

Tornaljától néhány kilométerre délre van Hanva. Ebben a faluban volt református lelkész Tompa Mihály, sok nagyszerű vers költője. Az ő nevét viseli az országos szavalóverseny, ahol áprilisban tapsolhattunk sok kiváló előadásnak és előadónak, köztük Tompa Mihály-verset szavalónak. Szép szokás, hogy a seregszemle résztvevői Rimaszombatból minden évben kirándulnak Hanvára, és megkoszorúzzák a költő sírját a temetőben.

 

  

 

Csíz falu egészen délen, az országhatárnál fekszik. Messze földről is sokan látogatják a fürdője miatt. A fürdő egy forrásból táplálkozik, jódos-brómos vizének gyógyító ereje egész Európában ritkaságnak számít. Ez ma Szlovákia egyik legjelentősebb gyógyfürdője. A régi fürdőhely hangulatát néhány szép favázas, tornácos fürdőház őrzi a faluban.

 

Kérdezz!

Hogyan keletkeznek a cseppkövek?

Olyan mészkőhegyek barlangjaiban képződnek, ahol barlangpatakok is csörgedeznek.  A víz kioldja a hegyből a mészkövet, s az lecsepeg a barlang mennyezetéről és lerakódik. Sok ezer év alatt az egymásra rakódott parányi mészkőből hatalmas, színes oszlopok nőnek.

 

Tudtad?

A kúriák a vidéki nemesek lakóházai voltak egykor. Jóval kisebbre és egyszerűbbre épültek, mint az előkelő kastélyok, tulajdonosaik szerényebb anyagi lehetőségei szerint. Ám ezek is elég kényelemmel szolgátak a vidéki  úri élethez.