A kedves, kacskaringós Ipoly folyó mentén barangolunk. A folyóvölgyet északról is, délről is hegyek határolják. A táj szépségének és értékeinek megőrzése fontos az itt élő emberek számára. De nemcsak nekik, valamennyiünknek. A vidék része az Európai Unió védett területei rendszerének, a Natura 2000-nek. Értékes és veszélyeztetett növény- és állatfajaira különösen vigyáznak a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban.
Az Ipoly Szlovákia harmadik legnagyobb folyója. Vagy 230 kilométeren át kanyarog – ebből 140 kilométeren határfolyóként Magyarország és Szlovákia közt –, mígnem Helembánál beleömlik a Dunába. Víz mégis kevés van benne, alig annyi, hogy ne pataknak, hanem folyónak nevezhessük őt.
Régen ártereken folyt keresztül az Ipoly, vize malmokat hajtott, partjáról öreg fűzfák ága hajolt a víztükörre. Nedves rétjein nagy állatfalkák legeltek. Aztán kanyarulatait sok helyütt átvágták, a folyót új mederbe terelték. Megváltozott az Ipoly mente élővilága, a táj sivárabb lett. A mi felelősségünk, hogy megmaradt értékeit megóvjuk.
Az Ipoly rétjeinek jellegzetes virága a nyári tőzike, a virágkáka, a réti iszalag. Nappal nádasaiban bakcsó bujkál. Ez a félénk madár csak szürkületkor merészkedi elő, hogy halra, békára, vízi rovarokra vadásszon a folyóban.
A vidék központja Ipolyság. A város az Ipoly folyó partján fekszik. Valamikor Hont vármegye székhelye volt, ma járási székhely.
Több mint száz évvel ezelőtt, 1910 novemberében Ipolyságon tartották a legendás kanászhangversenyt. Az eseményre Bartók Béla, a neves zongorista és zeneszerző is fölutazott Budapestről, és a honti pásztorok muzsikálásából 53 dallamot felvett a fonográfjára. Némelyikét később beépítette a szerzeményeibe. Ma is játsszák őket szerte a világban. Olyan vetélkedő volt ez akkor, amilyet a világ még nem látott. Hat dudás és hét tülkös versengett a vármegyeháza előtt, a főtéren. Száz év múlva is megemlékeztek róla. 2010 novemberében 18 dudás és tülkös érkezett Ipolyságra az emléknap alkalmából a közel s távoli vidékről, s újra dudaszótól volt hangos a kisváros főtere.
Ezen a vidéken élt a híres betyár, Sisa Pista. Ipolyság környékén ma is sok legendát, betyártörénetet ismernek róla. Bernecebarátiban a látogatók egy tanösvényen járhatják be azokat a helyeket, amelyeken a betyár egykor a csendőrök elöl bujkált.
Kérdezz!
Milyen hagszer a duda?
A duda a pásztorok hangszere volt régen. Falusi mulatságokban, lakodalmakban ezen fújták a talpalávalót. Karácsony estéjén az ablakok alatt játszottak rajta dudanótákat. A hangszer tömlője, amiből a levegőt fújják a sípokba, kecske-vagy kutyabőrből készült.
Tudtad?
A dudás leginkább egymagában játszott a hangszerén. Azért, mert dudája sípját egy másik dudáéval nem tudta összehangolni. Innen a szólás, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában.