Korlátkő várát az első magyar királyok, az Árpád-háziak építették. Innen ellenőrizték a Kis-Kárpátok hegyvonulatán át Csehországba vezető utat. Az erősségnek az évszázadok alatt számos tulajdonosa volt.
Sok civódás, torzsalkodás tanúi voltak a vastag várfalak a Korlátkői család idejében, amikor az öreg Korlátkői meghalt, és két fia nem tudott megosztozni az örökségen. Péter, a kisebbik fiú a török ellen csatázott éppen. Hosszú ideig hír sem jött felőle. A bátyja, Ozsvald már azt hitte, odaveszett a harcokban, és beült a birtokba.
Ám Péter egyszer csak mégis előkerült. Sok évig tartó török rabságból tért meg. Amikor a bátyja meglátta, nagyon csalódott volt, s elhatározta, hogy elveszejti a testvérét. Gazdasszonya titkos recept szerint két italt készített, az egyik fiatalító szer, a másik gyilkos méreg volt. Úgy tervezték, hogy az italtól az öregasszony megfiatalodik, és elcsábítja Pétert. A szerelemtől vak fiúval aztán már könnyen megitatják a gyilkos főzetet. Csakhogy az öregasszony összekeverte a két szert. Ő itta meg a mérget, Péter pedig a fiatalító italt. Amikor Péter rájött az ármánykodásra, rögtön a királyhoz sietett. A király úgy döntött, hogy a két fiúnak meg kell osztoznia az örökségen.
De Ozsvald ebbe nem egyezett bele, mondván, ha csak az ördög meg nem jelenik Korlátkőn, az ő birtokán senki határt nem von, és senkinek egy tenyérnyit sem ad belőle. Erre nagy vihar támadt, dörgött az ég, a szél a fákat is megszaggatta. Majd egy tüzes óriás hatalmas ekét húzott, és mély árkot szántott vele, keresztül a birtokon. A két testvér ezután már egyetértésben élt az apai örökségben. De az Ördögbarázdát egyikük se lépte át.
A korlátkői vár romjait ma sűrű erdő fogja körül. Falmaradványai közt fák, bokrok nőnek. A Kis-Kárpátokban kirándulók mégis szívesen felkeresik, mert szép innen a kilátás a hegyvonulat alatt elterülő sík tájra, Csehország felé. Utolsó urai vagy háromszáz évvel ezelőtt hagyták el, és leköltöztek a faluban épített új kastélyukba. A várat magára hagyták. Egy ideig még a pincéjében foglyok raboskodtak, aztán már börtönként sem szolgált, a természet vette birtokba.
A rajz azt mutatja, hogy miképp nézhetett ki a vár fénykorában. A felső rész a vár magja. Itt állt a torony és a palota. Ezekhez egy kis várudvaron keresztül lehetett feljutni. Az udvart a gazdasági épületek fogták körül. A külső várfal a bástyával később épült az alsóbb részeken. Megerősítette, jobban védhetővé tette a várat.
A régi időkben szekerekkel fuvarozták az árut a távolsági utakon. A nagy, nehéz alkotmányokat legalább négy ló húzta. Ezek voltak a mai kamionok elődei. Sózott halat, mézet, bort szállítottak velük nagy tömegben Magyarországról Nyugat felé. (Zsigmond király idejében ezek voltak az ország legdrágább termékei.) A kereskedelmi központokban lemázsálták az árujukat, becsomagolták, lepecsételték, a kereskedők megfizették utánuk a vámot, és többet meg nem állíthatta őket senki, még az országhatárokon sem.
Tudod-e?
Az országokat, azok legfontosabb városait – akárcsak ma – a régi századokban is távolsági utak kötötték össze. Ezeken szállították az árut egyik országból a másikba. A Magyarország és Csehország közti legfontosabb kereskedelmi utak Budát kötötték össze Prágával. Az egyik Bécsen, a másik a Kis-Kárpátokon át vezetett.
Feladat
Hol vezet lakóhelyedhez legközelebb autópálya? Melyik nagyvárosokat köti össze? Keresd meg a térképen!