Gyorsabbak lettek az albatroszok
Az albatroszok örülnek a klímaváltozásnak. Könnyebben repülnek és gyorsabban jutnak táplálékhoz, mióta az éghajlat jelentősen megváltozott náluk. Az történt ugyanis, hogy a Föld déli féltekéjén fújó szelek az utóbbi évtizedekben felerősödtek.
A Déli-sark közeli szigeteken élő vándoralbatroszok pedig a szelet használják ki, amikor az óceán felett vitorlázó repüléssel táplálék után kutatnak a vízben. Az erősebb szélben gyorsabban tudnak közlekedni a fészkük és a tenger között. Így kevesebb időt kell nekik a táplálék keresésével tölteni és többet ülhetnek a tojásaikon, ami miatt életerősebb fiókáik születhetnek. A szelek változásának köszönhetően húsz év alatt ezeknek a gyönyörű madaraknak átlagosan 1 kg-mal növekedett meg a testsúlyuk és sokkal több fiókát költenek ki.
Az energiatermelő híd
Napelemekkel készülnek befedni egy londoni hidat. A Temze folyó felett átívelő vasúti hidat 4400 napelemmel borítják be. Londonban ugyan gyakran borongós az időjárás, a számítások szerint mégis olyan sok villamos energia termelődik majd az erőműben, hogy fél évig elég lesz a közeli vasútállomás áramellátásához. Ez lesz a világ egyik legnagyobb városi naperőműve. Ráadásul a vonatok továbbra is zavartalanul közlekedhetnek majd a hídon.
Újra előkerült az ezüstös langur
Egy kihaltnak hitt majomfaj egyedeit filmezték le nemrég Dél-kelet Ázsiában, Borneó szigetén a kutatók. Az állatot teljesen véletlenül vették észre egy ritkán látogatott, nagy kiterjedésű erdőben, amikor más veszélyeztetett állatfajok életmódját vizsgálták. Nagy öröm, hogy egy kipusztultnak vélt faj újra feltűnt. De nem feledkezhetünk meg arról, hogy az ezüstös langurral együtt még több tucat állatfaj áll a kihalás szélén Borneó szigetén. Az erdőirtások miatt folyamatosan csökken a borneói orángután és a fehérszakállú gibbon élettere is.
