Fogaink nem csak az ételek megrágásban elengedhetetlenek, nélkülük az arcunk is teljesen máshogy nézne ki, mi több, beszédünket sem sokan értenék meg. A fogaknak gyerekeknél és felnőtteknél is meghatározott száma, helyzete és feladata van, ezért nagyon fontos minden egyes fogra vigyázni, rendszeresen tisztítani őket, és kerülni az olyan ételeket, italokat, amik a fogak állapotát rontják.
Mindenki tudja, hogy a kisbabák fogak nélkül születnek, ez azonban csak a látszat. A valóság az, hogy a tejfogak már ott van a babák felső állcsontjában és alsó állkapcsában, várva arra, hogy az ínyen keresztül sorban előtörhessenek. Körülbelül két év alatt a babák összes tejfoga megjelenik, így alakul ki a 20 tejfogból álló tejfogazat. A fogazatot 4 részre szokás felosztani, így negyedeket kapunk, minden negyedben 5 tejfog található. Minden fognak meghatározott száma van, az alapján, hogy a fejünk középvonalától indulva hányadik a sorban. Középről az első két fog, az 1-es és 2-es a metszőfogak, ezek feladata az ételek harapása. Tovább haladva a 3-as fogak a szemfogak, amik (hegyes alakjuknak köszönhetően) az ételek széttépésére alkalmasak. A 4-es és 5-ös tejfogak őrlőfogak, munkájuk (nevükből kitalálhatóan is) a táplálék őrlése. Nagyon fontos, hogy az alsó és felső fogsor szánk összecsukásakor szinte tökéletesen záródik, így tudunk rendesen rágni, beszélni, ezért marad szép, szimmetrikus az arcunk.
Sajnos a tejfogainkat nem tarthatjuk meg egész életünkben. Egyrészt ezek a fogak nem elég kemények, erősek ahhoz, hogy idős korunkig a sok-sok év gyűrődését kibírják, másrészt ahogy olyan nagyra nő az állkapcsunk, mint a felnőtteké, a 20 tejfog már nem tölti ki a helyet a szánkban. 6 éves korunk körül a tejfogak elkezdenek kipotyogni, helyüket az állkapocs mélyén növekvő maradandó fogak veszik át. Ezek annyiban különböznek a tejfogaktól, hogy nagyobbak, erősebbek, és több van belőlük, minden negyedben 8, azaz összesen 32. Az új, 6-os és 7-es fogak a nagyőrlők. A hatalmas 8-as fogak a harmadik nagyőrlők, ezeknek külön neve is van, bölcsességfognak hívják őket. Egyrészt azért, mert csak nagyon sokára, 17 és 21 éves kor körül nőnek ki, másrészt azért, mert sok embernek csak sokkal később, akár több mint 30 évesen jelennek meg. Sőt, olyan is van, akinek egyáltalán nincs bölcsességfoga, vagyis a 4 fogból bármelyik, vagy akár az összes hiányzik. A maradó fogak miatt a tejfogak folyamatosan potyognak ki (a bölcsességfogat leszámítva) olyan 13 éves korunkig. Ez sokszor kellemetlen, szokatlan lehet, azonban nincs okunk megijedni, mert a végére egy szép, új fogsorunk lesz, amit büszkén viselhetünk egész életünkben.
Előfordul, hogy a fogak nem tökéletesen nőnek ki. Örökölhetünk szüleinktől túl pici állkapcsot, de az is okozhat problémát, ha valamelyik tejfogat például egy balesetben túl korán veszítjük el. Ezek miatt lehet a szánkban torlódás, lehetnek a fogak közt túl nagy rések, a metszőfogaink túlzottan előre vagy hátrafelé állhatnak. Akár még az is előfordulhat, hogy a harapás nem lesz tökéletes, azaz az alsó és felső fogak nem tökéletesen találkoznak összezáráskor. Ezektől sem kell megijedni, mert ha szüleitek elég korán észreveszik a bajt, akkor a legtöbb ilyen probléma fogszabályozással megoldható.
A fogaink egész életünkben velünk vannak, így sok-sok éven keresztül bírniuk kell a kopást, ütéseket. A fogak íny feletti, látható részét koronának, az ínyben található, szemmel nem látható részét gyökérnek nevezzük. Fogaink úgy épülnek fel, hogy a korona felületén egy rendkívül kemény és rideg anyag, a zománc található. A zománc keménysége (azaz, hogy nagyon nehezen kopik) kifejezetten előnyös tulajdonság. A ridegség (azaz, hogy a zománc egy-egy erősebb hatásra könnyen törik) viszont egy hátrány, ami sok esetben teljes fogdarabok letöréséhez is vezethet, ha például egy baleset során pont a fogunkat ütjük be. A zománcban élő sejtek, erek, idegek viszont nincsenek, ennek köszönhető az, hogy a fogaink nem túl érzékenyek nyomásra és hidegre-melegre. A fogak gyökereit az íny alatt a fogcement borítja, ami a zománchoz hasonló kemény anyag, a foggyökereket védi, és támasztja a fogakból kilépő erek és idegek rostjait. A zománc alatt található a dentin, ami már egy picit puhább anyag, kemény ásványokon kívül kollagén rostokat és vizet is tartalmaz. A dentinben rengeteg kis csatornácska található, ezek közvetítik az ingereket (például a fogorvosnál tapasztalt fájdalmat) a fog legbelső része, a fogbél felé, ahol az ingereket szállító idegek, és a fog tápanyagait szállító erek találhatók. A zománc átlátszó, így fogaink színét valójában az alatta található dentin adja.
A kemény anyagok ellenére a fogak is könnyen megbetegedhetnek, ezt fogszuvasodásnak nevezzük. A szánkban vannak olyan baktériumok, amik képesek savat előállítani, akkor, mikor a szánkba kerülő cukros ételeket bontják le. A savak elkezdik a zománcot károsítani fogaink felszínén, egy idő után a károsodás pedig akár a fogbélig is eljuthat, ahol az idegeken keresztül igen erős fájdalmat és gyulladást okoz. Legrosszabb esetben a fog annyira károsodik, hogy már nem lehet megmenteni, ilyenkor sajnos foghúzásra van szükség.
Ha szeretnénk, hogy maradó fogaink egész életünkben velünk maradhassanak, és soha ne kelljen őket kihúzni, akkor nagyon fontos, hogy elkerüljük a cukros ételeket, italokat, és rendszeresen mossunk fogat. A fogmosást minden nap legalább kétszer alaposan kell végezni egy kézi, vagy elektromos fogkefével, megfelelő fogkrém használatával. Ha a fogaink közé ételmaradék jut, ami a fogmosás után sem tűnik el, óvatosan használhatunk fogselymet is, így lesz tökéletes a szájápolás. A szájápolás nagyon fontos a tejfogaknál is, hiszen ha túl korán elveszítjük őket, akkor a maradó fogak nem megfelelően bújnak ki, és fogszabályzásra lesz szükség.
A fogazatunk olyan, mint az ujjlenyomat, minden ember más és más fogsorral rendelkezik. Senki másnak nincsenek olyan fogai, mint neked, vigyázz tehát rájuk, hogy sokáig önmagad maradhass!
Őszi Zoltán rajzai