Ha igazán kíváncsi természetű vagy, új sorozatunk biztosan tetszeni fog. Mindenféle felfedezésről, találmányról, a természet csodáiról olvashatsz majd benne, lesz itt tudományos, sőt fantasztikus érdekesség meg egy csomó különleges, furcsa vagy éppen egyedülálló dolog. Például a szeptemberről és az iskoláról olyan érdekesség, amikre tényleg kíváncsi vagy!
Miért a 9. hónap a szeptember?
Joggal kérdezheted, hiszen a latin septem szó – amiből a hónap neve a ered – hetet jelent. A magyarázat az ősi római naptárban rejlik. Ebben a naptárban az első hónap Martius volt Mars hadistenről elnevezve. Ezt követte Aprilis, ami Vénusz istennő ősi neve, majd az öregek előtt tisztelgő Maius és a fiatalokat éltető junius. A többi hónap nevével nem vacakoltak a rómaiak, hanem csak megszámozták őket. Így lett a hetedik Septembris. Ebből viszont már az is látszik, hogy a régi római naptár csak 10 hónapos volt. Ilyen rosszul számoltak volna az ókorban? Dehogy! Csak arról van szó, hogy a 304 nap mellett számon tartottak 61 olyan napot is, amely nem tartozott egyik hónaphoz sem. Ezek lettek később a január és a február.
Hogy mennyire pontos volt a régi római naptár, bizonyítja az is, hogy az évezredek folyamán csak kétszer módosítottak rajta. Ezek persze fontos változtatások voltak, és nem is akárkik hajtották végre őket. Az első naptárreformot Julius Caesar, a másodikat pedig XIII. Gergely pápa vezényelte le 1582-ben. Az utóbbi naptárát használjuk ma is. A régi hónapnevek közül több, így az hetet jelentő szeptember is megmaradt benne, de most már a 9. hónap neve.
A szívesen végzett tevékenység?
De mit jelent az iskola szó, amely szinte az összes európai nyelvben megtalálható. A görög szkolé szóból származik, aminek a jelentése szabadidő, illetve szívesen végzett, gyönyörködtető tevékenység. Hát itt azért van némi ellentmondás a szó eredeti jelentése és mostani értelme között, nem igaz? Tudjuk, hogy már a régi görög és római iskolákban sem volt olyan nagyon gyönyörködtető tevékenység az iskolába járás. Ám a szigorú fegyelem mellett – ami az írás, olvasás és számolás megtanulásának folyamatát kísérte –, ezekben a régi iskolákban a jutalmazásnak és a játéknak is bőven jutott szerep.
A bagoly és a bölcsesség
Gyakori dolog, hogy egy-egy emberi tulajdonságot vagy képességet valamilyen állattal jelképezünk. Mondjuk például, hogy valaki bivalyerős vagy gyors, mint a nyúl és még egy csomó ilyesmit. A bagolyról általában a bölcsesség jut eszünkbe, és ez is az ókorba vezet vissza bennünket. Pallasz Athénét, aki többek között a tudomány, a bölcsesség istennője volt a görögöknél, gyakran ábrázolják a karján a szent állatként tisztelt bagollyal, ami éppen ezt a két tulajdonságot jelképezi. És mivel az iskola éppen a tudás és a bölcsesség megszerzésének a terepe, ezért a bagoly és az iskola kapcsolata is jelentős.
Mindenhol szeptemberben kezdődik az iskola?
Tény, hogy a világ összes országában a nyári szünet a leghosszabb. De vannak furcsaságok, hiszen a Föld déli féltekéjén akkor van nyár, amikor nálunk tél. Így Ausztráliában például december 20-án kezdődik a nyári szünet és január végéig tart. A mi földrészünkön, Európában elég nagy az eltérés az egyes országok között. Svájcban például általában csak öt hét a szünet, július elejéig tart a suli, és augusztus első felében már ülnek is vissza az iskolapadba a tanulók. A német, holland, dán és angol gyerekek sem örülhetnek annyira, hiszen nekik is csak 6-7 hétig tart a vakáció, augusztusban már ezekben az országokban is tele van élettel az iskola. Szlovákiában azért jobb a helyzet, hiszen a július és az augusztus egyaránt szabad, Magyarországon meg még több szünet van, hiszen június 15-én ér véget a tanév, és csak szeptember elsején kezdődik újra. A legjobban a máltai gyerekek örülhetnek, mert náluk csak szeptember végén van az első csengetés, de azért a görög, portugál és spanyol nebulóknak sem olyan rossz a szeptember közepén esedékes iskolakezdéssel. Igaz, ezekben az országokban a nyár is sokkal hosszabb és forróbb, mint az északi országokban vagy akár nálunk.