Farsang! Mulatozás, jelmezek, felvonulás, karnevál. Mindenki szereti ezt a vidám ünnepet. Az idén a mulatság nagy valószínűséggel mégis elmarad, de néhány meglepő ténnyel legalább a hangulatát megkísérelhetjük felidézni.

 

Mikor van a farsang?

Az első és igen fontos kérdés, hogy mikor ünnepeljük a farsangot? A farsang mozgó ünnep, időpontját a naptár jeles napjai befolyásolják. A kezdőpont kötött, január 6-a, vízkereszt napja. Ekkortól tart egészen hamvazószerdáig, a negyvennapos húsvéti böjt kezdetéig, ami lehet februárban vagy március elején, attól függően, hogy mikor van húsvét. Az idén február közepén lesz vége a farsangnak, addig tarthatnának a mulatságok, bálok, ha nem volna járvány, és nem maradna el minden. A hagyomány nagyon régi múltra tekint vissza, hiszen már az ókori népek is megünnepelték a tél végét, a termékenység és bőség időszakának kezdetét.

 

  

 

Honnan az elnevezés?

A farsang szavunk valószínűleg bajor–osztrák eredetű, a vaschang szóból alakult ki, és már igen régen, 600-700 éve bekerült a nyelvünkbe. Az eredeti jelentése böjti kocsma volt, ami nem másra, mint az utolsó olyan napra – húshagyókeddre – utal, amikor még szabad volt a farsangban mulatozni. A karnevál szó viszont latin eredetű. Érdekes, hogy a jelentése ennek is a húshagyókeddre vezethető vissza, hiszen „carne levare” annyit tesz, hogy „a hús elhagyása”.

 

  

 

A csúcspont a karnevál

A farsangi időszak csúcspontja az utolsó három nap: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd. A farsangi télbúcsúztató szokások erre a három napra, ahogy nevezni szoktuk, a farsang farkára összpontosulnak. Ekkor tartják a nagy karneválokat, a díszes és zajos jelmezes felvonulásokat, mint a híres velencei és a riói karnevált, ekkor járnak a dőrék a Csallóközben, és a nevezetes busójárás is ekkor van Mohácson.

 

  

 

Busók nem csak Mohácson vannak

Elsőre ez a kijelentés meredeknek tűnhet, pedig a busójáráshoz nagyon hasonló szokásnak komoly hagyományai vannak Szerbiában, a Bulgáriában található Karlovóban pedig még múzeumuk is van a busóknak. Persze ha tudjuk, hogy a mohácsi busójárást a délről, Szerbia felől betelepülő balkáni népek, a sokácok honosították meg Magyarországon az 1700-as évektől, már nem is annyira meglepő a dolog. Sokkal meglepőbb, hogy a távoli Olaszország és Svájc némelyik településén ugyancsak a mohácsiakhoz hasonló jelmezekben búcsúztatják a telet, de a még távolabbi spanyol zarramacosok viselete is igencsak hasonlít a busó kollégák álarcára.

 

 

Punxsutawney Phil

Amíg a dőrék, a busók és a karneválozók nagy zajongással, tűzgyújtással, álarcos-jelmezes ijesztgetéssel próbálják elűzni a telet, Punxsutawney Phil, az időjósok időjósa minden évben megjósolja, hogy meddig tart még a hideg idő. Phil egyébként egy mormota, Amerikában, Pennsylvania állam fura nevű Punxsutawney városában él, és már 1887 óta „foglalkozik” időjóslással. A jóslás napján, február 2-án Phil előbújik az odújából, és a gazdája fülébe suttogja, hogy meddig tart még a tél. Ha meglátja az árnyékát, akkor még hat hetet várni kell a tavaszra, ha nem, akkor hamarosan itt a jó idő. Természetesen ez csak egy mókás ünnepség, de mégis nagyszerű hagyomány, amely különösen az Idétlen időkig című film miatt vált világszerte ismertté.