Sajnos, ez a tél nem a téli sportokról, a síelésről, korizásról szól. A járvány miatt elmaradnak a sportrendezvények, sokfelé még a sípályák is bezártak, és az időjárás sem kedvez a havas-jeges sportoknak; nincs hó szinte még a magashegyekben sem. Sorozatunkban most mégis megpróbálunk egy kis téli hangulatot varázsolni az oldalunkra néhány meglepő ténnyel a hegyekről, hidegről, síelésről, a télről.
Újramérték a Mount Everestet
Kínai és nepáli tudósok 2020-ban, vagyis tavaly ismét megmérték a világ legmagasabb csúcsát. A számítások során kiderült, hogy a Mount Everest (másik nevén Csomolungma) bizony 86 centimétert nőtt. A hivatalos magassága így mostantól 8848,86 méter. A beszámolók szerint az új eredmény nemcsak a korábbinál pontosabb módszereknek, hanem egy öt évvel ezelőtti földrengésnek is köszönhető, amely a kőzetlemezek elmozdulásával majdnem egy méterrel magasabbra gyűrte az Everestet.
Hogy is van ez a csimborasszóval?
Szokás mondani, hogy ez vagy az valaminek a csimborasszója, tehát a szóban forgó dolog legmagasabb foka, legnagyobb mértéke. Így például mondhatnánk, hogy a Mount Everest a hegyek csimborasszója. Igen ám, de a Csimborasszó is egy hegy. Akkor hogy is van ez? Nos, a Dél-Amerikában, egész pontosan Ecuadorban található csúcs, a Chimborazo bizonyos szempontból tényleg a világ legmagasabb csúcsa. Arról van szó, hogy a Föld középpontjától mért távolság szerint valóban ez a hegycsúcs a legmagasabb. Ez amiatt van, hogy a Föld nem teljesen gömb alakú, így az Egyenlítő közelében található Chimborazo bolygónk lapultsága miatt messzebb van a Föld középpontjától, mint az Everest, noha a tengerszint feletti magassága „csak” 6267 méter.
Ahol mínusz 50 °C fok esetén is nyitva van az iskola
A Föld leghidegebb állandóan lakott települése az oroszországi Ojmjakon, Szibériában. A faluban vagy 500 ember él, és bizony megszokottnak számít náluk, hogy mínusz 50 °C fok körüli a hőmérséklet. Iskolába viszont itt is kell járni a gyerekeknek, felmentés csak akkor kaphatnak, ha még ennél is hidegebbre fordul az idő. Volt olyan is, mértek Ojmjakonban már mínusz 67,8 °C fokot is. De a hőingadozás sem akármekkora náluk, hiszen előfordul, hogy a legmelegebb nyári napokon 30 fokos kánikula van a településen.
Az Antarktiszon is zajlik az élet
Köztudott és a Kabócában is szóltunk már róla, hogy a Déli-sarkon leginkább csak az ott tevékenykedő kutatóállomások személyzete él hosszabb-rövidebb ideig. Az ottani rendkívül hideg éghajlat nem a hétköznapi emberi életre van kitalálva. Manapság viszont megdöbbentőnek tűnő dolgok is elérhetők már a Déli-sarkon. A kutatóállomások lakóinak (és a turistáknak) például hét templom áll a rendelkezésére, de van itt kórház, posta, szálloda és ATM bankjegykiadó automata is. Néhány éve a világ egyik leghíresebb rockzenekara, a Metallica is adott koncertet az Antarktiszon, méghozzá a környezet megóvása érdekében egy átlátszó és hangszigetelt igluban.
Síelés a sivatagban
Nem, nem egy homokdűnén, hanem valódi havon. Az elképesztően forró éghajlatú, de rendkívül gazdag országban, az Arab Emirátusokban ez is lehetséges, mégpedig egy fedett síterepen, a Ski Dubaion. A létesítménynek egy óriási bevásárlóközpont ad otthont. Öt pályát lehet használni, a leghosszabb 400 méter, a síelőket négyszemélyes ülőlift szállítja felette. Az igazi alpesi érzéshez hozzájárul a dekoráció is, amely hamisítatlan téli hangulatot varázsol a sivatagi forróságba. A hatezer tonna hó 50 centiméter vastagon fedi az egész pályát. A csarnok megfelelő hőmérsékletének biztosítása természetesen óriási mérnöki bravúr, hiszen a kinti és benti hőmérséklet között 50 °C különbség is lehet.
