A nagy vándorok

 

Figyelitek a költöző madarakat? A nyár vége felé már megkezdődött a vonulásuk. A gólyák augusztus 20-a környékén, a fecskék néha csak szeptemberben indulnak el téli szálláshelyükre. A sereghajtók, például a szárcsák októberben veszik az irányt Afrika felé.

Némelyik nem megy messzire, éppen csak a Földközi-tenger partjára. A gólyákviszont 5 ezer kilométert is megtesznek, míg eljutnak a fekete földrész belsejébe, a kis fecskék pedig akár 10 ezer kilométert is repülnek Afrika déli csücskéig. De tudtátok, hogy nagy vándorlók nemcsak az ég madarai közt vannak?

A vonuló madarak némelyike a költőhely és a téli szálláshely közt ingázik. Mások határozott útvonal nélkül kóborolnak akár óriási területeken, hogy elkerüljék a rossz időjárást vagy ennivalót keressenek. Hozzájuk hasonlóan a szárazföldek és a tengerek vándorai közt is vannak olyanok, amelyek hatalmas utakat tesznek meg, nagy területeken vándorolnak. Egyes fajok ennivalóért, vízért, mások az utódok miatt kelnek útra, hogy a kedvezőtlenné vált körülmények elől jobb helyre kerüljenek, és az ivadékaik biztonságosabb körülmények közt jöjjenek világra.

 

A lazacrajok

A lazacrajok több ezer kilométert megtesznek az óceánban, míg évek múlva visszaindulnak születésük helyére, a folyóba, hogy szaporodjanak. A folyón messze felúszva rakják le az ikráikat. A vonuló halak útvonalában azonban egyre több a duzzasztógát, ami sokuk számára legyőzhetetlen akadályt jelent. Nem jutnak el úti céljukig, az ikrázóhelyekig.

 

  

 

A kóborló flamingók

Ezek a rózsaszín madarak a meleg tengerpartok lakói. Hosszú lábukkal kecsesen gázolnak a sekély vízben, kampós csőrükkel apró rákokat, rovarokat, férgeket, moszatokat szűrnek ki belőle. Óriási területeket bebarangolnak. Olyan példányokat is számon tartanak a kutatók, amelyek Franciaországból egészen Indiáig vándoroltak. Kóborlásai során egy-egy flamingó időnként hozzánk, a Kárpát-medence tavaihoz is eltéved.

 

  

 

A vándorló gnúk

Nagy vándorlók Afrikában a gnúk. Május-júniusban vége az esős évszaknak, s mielőtt a szárazság beköszöntene, elindulnak a vízben gazdagabb területek felé. Útjukat úgy irányítják, hogy mindig akkor érkezzenek meg egy-egy helyre, amikor ott legjobb a fű. Amint újra megjönnek az esők, visszafordulnak. A vándorlás során igyekeznek elkerülni a ragadozókat, mégis sok gnú a krokodilok áldozatául esik, amikor átkelnek egy folyón.

 

A vonuló elefántcsordák

Hatalmas távolságokat tesznek meg Afrika szavannáin az elefántcsordák. Amikor beköszönt a száraz évszak, csapatokba verődnek, s elindulnak a táplálékban és vízben gazdagabb területek felé. Óránként 8-9 kilométer sebességgel, kitartóan kocognak. A csordát a tapasztalt anyaállatok vezetik.

 

 

Tudtad?

A szárazföldi madarak közt rekorder a kis goda. Vándorútja során 10 ezer kilométer távolságra is eljut. A tengeri vándormadarak még hosszabb utakra indulnak. A szürke vészmadár évente 64 ezer kilométert utazik.