Hűvös novemberi estéken, iskola és tanulás után jólesik elheverni a kanapén a meleg szobában és pihenésképpen nézni valami érdekeset vagy szórakoztatót a tévében. De vajon kik és mikor találták fel ezt a fantasztikus technikai eszközt? Hogyan lett a televízió és a manapság már elmaradhatatlan társa, a távirányító az életünk ilyen fontos része?

A televízió ötlete, bármilyen hihetetlen, már az 1800-as évek végén megszületett. Működésének az elve hasonló, mint a rádióé, csak itt a hangjelek mellett a képjeleket is elektromos jelekké kell alakítani, majd továbbítani a készülék felé kábel vagy a levegőben terjedő elektromágneses sugárzás segítségével. A tévé ezeket a jeleket alakítja vissza képpé és hanggá. Persze amíg ezt technikailag is meg tudták oldani a mérnökök, addig jó sok idő telt el. Az első tényleges televízióadásra csak 1927-ben került sor Angliában.

 

  

 

A televízió tökéletesítésén több magyar mérnök is dolgozott. Tihanyi Kálmán az elektronikus televíziós rendszert dolgozta ki, a Mihály Dénes által kifejlesztett rendszer pedig már kifejezetten jó minőségű képet sugárzott.

A rendszeres televíziós közvetítések Amerikában kezdődtek el (1939-ben), Európa legtöbb országában csak jóval ez után, a 20. század második felétől indultak meg a tévéadások.

A tévézés technológiája évtizedekig nem sokat változott. A készülékek persze egyre jobbak, nagyobbak és szebbek lettek, a forradalmi változás azonban néhány éve következett be, amikor megjelentek a lapos tévék, majd hamarosan az internethez kapcsolódni képes okostévék. A televízió így már nemcsak szimplán a tévézés élményét nyújtja, hanem egy összetett, többfunkciós szórakoztató eszközzé vált.

 

      

 

A televízió elválaszthatatlan tartozéka a távirányító. Mi lenne velünk, ha nem lenne?! Fel kellene állnunk a fotelből, hogy átkapcsoljuk vagy felhangosítsuk a tévét, hogy beállítsuk a jeleneteket vagy a kiválasztani kívánt zeneszámot? Ugye, milyen kényelmetlen lenne?

 

 

Nikola Tesla, az Osztrák‒Magyar Monarchiában született feltaláló már a 19. század végén kísérletezett a távirányító megalkotásával. Először a rádiók gyártásával foglalkozó cégek állítottak elő távirányítót. Ezek azonban még jórészt drót vagy kábel segítségével működtek, tehát nem voltak igazán kényelmesek.

Az első drót nélküli távirányítót jóval később mutatták be. Ezzel még csak a hangot lehetett állítani és a csatornákat léptetni. Majd megjelentek azok a típusok, amelyek infravörös fény segítségével működtek és már sokkal összetettebb feladatok elvégzésére is képesek voltak. Ma is ezen az elven működő készülékek irányítják a különböző szerkezeteinket. A legmodernebb készülékek azonban már mozgásérzékelővel és hangfelismerő rendszerrel is fel vannak szerelve.